Hull�mos papag�j elterjed�s:

Netr�l fot�k1

Netr�l fot�k2

Netr�l fot�k3

Netr�l fot�k4

Netr�l fot�k5

Netr�l fot�k6

Netr�l fot�k7

Eg�sz Ausztr�li�ban el�fordul, a s�r� erd�s�gek kiv�tel�vel. Asz�lyos id�szakban hatalmas csapatokat alkotnak �s �gy v�ndorolnak �lelem �s v�z ut�n kutatva.

Csapad�kos helyeken hossz� id�t t�ltenek �s k�lt�shez l�tnak. Csak akkor hagyj�k el ezeket a ter�leteket, ha a v�zhi�ny erre k�szteti �ket.

Hulik k�lt�se: 
Ivar�retts�g�ket nagyon hamar, m�r 3-4 h�napos korukra el�rik. Ahhoz, hogy sikeresen k�ltsenek, legal�bb a 10-12 h�napos kort el kell, hogy �rj�k.
Meg�ri kiv�rni, mert ezek a madarak t�bb �ven �t is k�lthetnek. Egy �vben 3 k�lt�sn�l t�bbet ne enged�lyezz�nk, mert az, fi�k�k gyeng�k lesznek �s a sz�l�k is hamar kimer�lnek.
Ak�r a hal�lukat is okozhatja a t�l sok k�lt�s. Aj�nlott od� m�ret: 25x15x15 cm, (vagy ehhez hasonl�), az alj�ra f�r�szpor, puhafa-forg�cs ker�lj�n, 1-2cm vastags�gban.
4-5 cm-es beb�v�ny�l�ssal l�ssuk el az od�t, a beb�v�ny�l�s al� kb. 2 cm-re kb 15 cm hossz� ugr�p�lc�t helyezek el, �gy a madarak k�nnyebben tudnak be- �s kirep�lni onnan.
Csak a toj� kotlik 4-9 toj�son (�lt. 6db). A toj� az els� vagy m�sodig toj�s ut�n kotlik meg. Kel�s 18-21 nap ut�n v�rhat�. A fi�k�k 30 napot t�ltenek a f�szekben, majd kirep�lnek.
�n az utols� fi�ka kirep�l�se ut�n 8-10 nappal lev�lasztom �ket. Az id�sebb fi�k�k megetetik az �lelem�rt koldul� fiatalabb testv�r�ket.
F�szek kontrollra nem �rz�kenyek. 2-3 naponta ellen�rizz�k le. Ilyenkor, ha sz�ks�ges cser�lj�k ki az almot. T�vol�tsuk el, a k�tetlen toj�sokat �s az esetleg elhullott fi�k�kat is.

A korukat nagyon neh�z meg�llap�tani. �ltal�ban a fiatal madarak� h�ssz�n� (egysz�n�= h�m, feh�r karika az orrlyuk k�r�l=toj�), a nagyobbak� elkezd kisz�nez�dni. Kiv�tel az in� �s tarka egyedek h�mjei...

A s�rga b�zis� madarak domin�nsak a feh�r b�zis�akkal szemben. Mindk�t sz�nb�zis eset�ben az alap a vil�gos sz�n. A vil�gosz�ld, ill. a vil�gosk�k (�gsz�nk�k).

Ha az alapsz�n egy s�t�t faktort tartalmaz, akkor s�t�tz�ld vagy kobaltk�k, ha dupla s�t�t faktort tartalmaz, akkor oliva z�ld vagy mauve (sz�rk�sk�k) a mad�r. Az �r�kl�d�sn�l a s�t�t faktor r�szben domin�ns az alapsz�nhez k�pest.
 

A spangle mad�r sz�rnyain a tollak (hull�mok) nem a hagyom�nyos feket�vel szeg�lyezettek, hanem a sz�rnyak a z�ldekn�l s�rg�k, a k�kekn�l feh�rek halv�nysz�rke hull�mos rajzolattal, ez az egy faktoros spangle. A spangle a norm�l mut�ci�val szemben domin�ns.

 A spangl mut�ci�n�l a sz�rnyak �s a farok tollak mint�zata pontosan ellent�te a norm�l v�ltozatnak, ami ott s�t�t az a spangl eset�ben vil�gos.
          
A duplafaktoros spangl hull�mosok s�rga vagy feh�r sz�n�ek de fekete a szem�k.
             

Dilute   A dilute mut�ci�n�l a tollazat sz�n�nek kivil�gosod�sa jelentkezik (h�g�tott sz�n�).  Ennek 4 v�ltozata ismert:

1. greywing (sz�rkesz�rny�) - a sz�rnyak �s a fej mint�zata a norm�ln�l vil�gosabb, teh�t fekete helyett sz�rk�s. A test sz�ne kb. 50 %-al halv�nyabb.
   
2. clearwing - a sz�rnyak mint�zata az el�z�h�z k�pest m�g er�sebben kifakult viszont a test sz�ne �l�nk marad. Ennek egyik v�ltozata yellowwing/whitewing

  (s�rga- vagy feh�rsz�rny�) eset�ben sz�rnyak �s a fej mint�zata ak�r teljesen el is t�nhet.
       
3. teljes sz�nezet� greywing - a greywing �s a clearwing kombin�ci�ja. A sz�rnyak sz�rk�k a test sz�ne �l�nk. A fej szinte teljesen s�rga vagy feh�r sz�n�.
    k�k (vil�gos v. �gsz�nk�k) s�t�tfaktoros k�k (kobalt k�k)  k�t s�t�tfaktoros k�k (m�lyvak�k)

4. dilute - a fej �s a sz�rnyak mint�zata nagyon halv�ny, a test sz�ne az eredetin�l kb. 80 %-al halv�nyabb.
      

Opalin   Az opalin mut�ci� pigment �trendez�d�st okoz, ez hull�mosokn�l azt id�zi el�, hogy a sz�rnyakon megjelenik a test sz�ne is, Emellett az eredeti mint�zat �s a test sz�n�nek ar�nyai eltol�dnak az ut�bbi jav�ra.

Az opalinn�l a sz�rnyak, a h�t �s a fej sz�nei eltol�dnak, a mad�r alapsz�ne nagyobb m�rt�kben jelenik meg a s�t�t hull�mok rov�s�ra.

Az opalin hull�mos sz�rnyain megjelenik a test sz�ne is, (a norm�lnak pedig csak sz�rk�sfekete a sz�rnya sz�n n�lk�l) a mad�r alapsz�ne helyettes�ti a z�ld madarak s�rga, ill. a k�kekn�l a feh�r sz�nt. Az opalin sz�n nemhez k�t�tten �r�kl�dik. Csak a h�mek �r�k�tik.

       

A spangle hull�mos is lehet opalin amennyiben a sz�rnyakon megjelenik a mad�r alapsz�ne is. Pl. egy z�ld hull�mos s�rga sz�rnyain a tollak halv�nysz�rke rajza mellett z�lden is szeg�lyezettek.

A piros szem� hull�mosoknak h�rom csoportja van, ezek egyike az ino (s�rga, feh�r), a lacewing (s�rga, feh�r fah�j be�t�ssel �s feh�r �riszgy�r�vel), fallow (ezek t�bbf�le sz�n� madarak, nagyon sz�pek).

 Gyakoriak az albinok k�kes �s a lutinok s�rg�s be�t�ssel. Albino s�rg�s �rnyalattal tudtommal nem l�tezik, az lutinonak sz�m�t (az ilyet szokt�k creaminonak is nevezni).
 

Az in� h�m ut�dai k�z�l a toj�k mind in�k a h�mek hordoz�k. Alb�n� h�m ibolya toj� p�ros�t�sb�l sz�letnek a legszebb kobaltk�k h�mek. Alb�n� h�m sz�rke toj� pedig gy�ny�r� h�feh�r, k�kes be�t�s mentes toj�kat eredm�nyez.

.

          h�m                                             toj�                      A lut�n� �s alb�n� h�mek viaszh�rty�ja sosem sz�nesedik be, ak�r csak a fah�j-in�, fallow, recessz�v tarka, �s a dark-eyed clear mut�ci�kn�l.

Neki is pirosak a szemei csak a k�pen nem l�tni a piros szem�t. Norm�l sz�n�, �n� hordoz� h�m lut�n� toj�val p�ros�tva lut�n�, alb�n� toj�val alb�n� ut�dokat hozhat.

cremino   a s�rgaarc� albin�kat szokt�k hivatalosan cremin�nak nevezni. L�teznek azonban a szok�sosn�l halv�nyabb "kr�m" sz�n� lutin�k is.
      

         lila s�rgaarc�;                                   kobaltk�k s�rgaarc�-opalin-spangl               m�lyva-k�k  s�rgaarc�-spangl           k�k   s�rgaarc�-opalin-spangl.

         

Megmutatom, hogy n�znek ki a j�niusban szerzett madaraim. Az els� k�t k�pen egy k�k, a m�sodik kett�n egy D k�k II. t�pus� s�rgaarc�-opalin spang, v�g�l az 5. k�pen egy DD k�k II. t�pus� s�rgaarc�-spang l�that�. A legfelt�n�bb a s�t�tfaktor n�lk�li k�k alapsz�n� �tv�ltoz�sa. A DD k�ken fiatal kor�ban szinte alig volt l�that� a s�rg�s �rnyalat.
2011 j�nius
      
augusztus
     
sz�rke II. t�pus� s�rgaarc�-opalin-spangl.
 

  
Semmi �rtelme keverni a feh�r �s a s�rga alap� madarakat. Ennek nincs a sz�neket befoly�sol� hat�sa. Mivel az ut�bbi domin�ns, t�bbnyire s�rga alap�akat kapn�l. A l�nyeg az, hogy milyen az alapsz�neket m�dos�t� faktorokat hordoznak pl. s�t�t, sz�rke, lila, tov�bb� milyen egy�b k�ls� megjelen�st befoly�sol� mut�ci�kat �r�k�tenek (pl. spangl, opalin, dilute, s�rgaarc�, ino, tarka, fah�j stb.). Az els� h�med (vil�gos)k�k, a m�sodik vagy egy, esetleg k�t lila faktor�, s�t�t faktoros (kobalt)k�k, vagy k�t lila faktor� (vil�gos)k�k, a harmadik (vil�gos)z�ld spangl vagy clearwing.

Nemhez k�t�tt Ino
Genetikai jel�l�s: X ino/ X ino (h�m) X ino/ Y (toj�) 
Az NSL inohoz hasonl�an ezekben a madarakban is teljesen hi�nyzik az eumelanin, bele�rtve a tollakat, szemeket, l�bakat �s k�rm�ket. A z�ld tollak s�rg�k lesznek, m�g a k�k tollak feh�rek. Azonban az SL ino oka teljesen m�s, mint ami az NSL inot okozza. A k�l�nbs�g nemcsak az, hogy a mut�ci� az X kromosz�m�n tal�lhat� (ez�rt nemhez k�t�tt mut�ci�), hanem fekete eumelanin kialakul�s�nak is elt�r� l�p�se blokkolt, mint az NSL inohoz madarakban. 
Az NSL ino eset�ben tyrozin negat�v (TYR-neg) albinizmusr�l besz�lhet�nk. A b�r pigmentsejtjeiben norm�lis pigment granuolumok keletkeznek, de azt l�tjuk, hogy a melanogenesis sor�n (a folyamat, melynek sor�n a pigment szemcs�k a tyrozin�z enzim hat�s�ra feket�v� alakulnak) a pigment szint�zis nem kezd�dik el, vagy csak nagyon kezdetlegesen, ennek eredm�nyek�nt a kialakult m�trix feh�r marad. 
Ezzel szemben az SL ino madarakban nagym�rt�kben deform�lt, vagy fejletlen m�trix keletkezik. A tyrozin�z aktivit�s nem �rintett, s�t az SL ino madarakban a tyrozin�z aktivit�s 2,5-szeres�re emelkedett a vadt�pushoz k�pest, azonban a m�trix deform�lts�ga vagy t�l kis m�rete miatt, az enzim nem fejtheti ki hat�s�t. �gy ezt a t�pus� albinizmust tyrozin�z pozit�v (TYR-poz) albinizmusnak nevezz�k. Azonban a teny�szt�k azt �szlelik, hogy a lutino madaraknak (z�lddel kombin�lt ino) egy rendk�v�l halv�ny z�ld �rnyalat figyelhet� meg. Albino madarakban (k�kkel kombin�lt ino) ez az �rnyalat halv�ny k�k. Ezen �rnyalat a fejletlen �s eg�szen kicsi, de fekete eumelanin pigment jelen�t�vel magyar�zhat�. Az NSL inoval ellent�tben az SL ino eset�ben a l�bak �s k�rm�k mindig vil�gosak.

T�bbsz�r is elolvastam az alb�n� mut�ci�t �s jobban meg�rtettem a dolgot.

Sz�val a l�nyege, hogy k�tf�le alb�n� mut�ci� l�tezik (t�bb olyan sz�nv�ltozat is van, amik ugyan�gy n�znek ki, m�gsem ugyanabba a mut�ci�ba tartoznak), egyik az NSL ino (nem nemhez k�t�tt), m�sik az SL ino(nemhez k�t�tt).

Az NLS ino-t teljesen m�s mut�ci� hozza l�tre, mint az Sl ino-t. Az NSL ino eset�ben a sz�ks�ges tyrozin�z folyamat, hogy a tollba be�p�l� anyag (m�trix) feket�v� v�ljon nem t�rt�nik meg, vagy csak kis m�rt�kben, �gy a be�p�l� m�trix teljesen feh�r marad �s a mad�r s�rga (lut�n�), vagy feh�r (alb�n�) lesz. A szemek kipirosodnak �s a l�bak �s k�rm�k h�ssz�n�ek lesznek, de nem minden esetben, mert nem tudni, hogy mi miatt n�ha a l�bak �s k�rm�k besz�nez�dnek az NLS ino eset�ben.

Az SL ino-n�l a m�trix ugyan besz�nez�dik, s�t t�l sok fekete pigment termel�dik a tyrozin�z �ltal, csak a m�trix deform�lts�ga vagy t�l kis m�rete miatt az enzim nem fejti ki a hat�s�t �s �gy ism�t feh�rek maradnak a tollak.

�s ez�rt az NSL ino tyrozin�z negat�v, az SL ino tyrozin�z pozitv mut�ci�.

Ez�rt van az, hogy a nemhez k�t�tt in�kban l�tni lehet halv�nyan s�rga eset�ben a z�ld, feh�r eset�ben a k�k �rnyalatot.

Na most m�r eljutottunk od�ig, hogy megfejts�k, hogy az �n alb�n� hull�mosomban mi�rt z�ld �s mi�rt nem k�k �rnyalat van.
Hisz bel�le teljesen hi�nyzik a psittacine pigment, ami a tollak s�rga sz�n�t adja. S�rga n�lk�l nem lehet z�ld, csakis k�k.

Akkor hogy lehet, hogy m�gis z�ld �rnyalata van az alb�n�nak? lehet, hogy az anyja nem tiszta k�k opalin, hanem esetleg t�rkiz, vagy aqua?
T�rkiz nem lehets�ges, mert az nem egyenletesen megy v�gbe a mad�r tollazat�n, viszont a madaram mindenhol ugyanolyan k�k, ez�rt csakis az aqua marad. E mut�ci� eset�ben a psittacine 50%-a hi�nyzik, ez�rt lesz tengerz�ld a mad�r. Majd csin�lok f�nyk�peket r�la, hogy jobban megl�ssuk, hogy hogy n�z ki.

Na, de akkor � �r�k�tett volna �t ut�dj�ba egy kev�s psittacint? Ez hogy lehets�ges?

H�t, hogy a toj� alb�n�. H�m amivel egy�tt van egy vadsz�n� z�ld. A t�bbi h�m pedig ami van a r�pd�ben: z�ld, k�k, z�ld-s�rga tarka, ban�nz�ld, feh�r tarka. Azt�n az�rt nem annyira rejt�lyesek m�r, mert a feh�r tarka h�mnek a hasa alj�n a l�bai k�z�tt van egy sz�rke folt. Gondolom az avatkozott be �s az�rt lett a 2 s�t�t sz�rke �s az a vil�gos.

VAn es�ly r� hogy egy cremino toj�tol tiszta feh�r fi�k�t kapjak?

Amennyiben albino h�mmel p�ros�tod.

�s ha spangl k�kkel, akkor nem lehetnek esetleg feh�rek?

Ha ino �r�k�t� az a k�k spangl, akkor lehetnek albino fi�k�ik, vagy ha a toj� cremino spangl, akkor lehetnek duplafaktoros feh�r spangl-ok.
Egy�bk�nt k�kes �rnyalat mentes igazi h�feh�r albin�kat akkor kapunk, ha legal�bb az egyik sz�l� sz�rke. Ugyanez �rv�nyes a lutin�kra is, sz�rke z�ld bevon�s�val kik�sz�b�lhet� a z�ldes be�t�s. Nekem ezek jobban tetszenek.

Szoval az hogy a toj� ino nem jelent semmit?

a k�pet tal�ltam amin mind a 2 rajta van amit k�rdezt�l �s m�g a norm�l is. Ez�ton szeretn�k eln�z�st k�rni a k�p haszn�lat��rt, ha valaki r�ismer! Biztosan innen a f�rumr�l val�, csak lementettem mert gy�ny�r� madarak!!
Sz�val.... Ezen a k�pen a legfels� sorban l�thatsz bal oldalon egy norm�l madarat. � egy kobaltk�k mad�r, de az alatta l�v� kett� is norm�l egy�bk�nt. Mivel k�k az alapsz�ne a mad�rnak, �gy a sz�rnyain l�v� hull�mokban a fekete �s feh�r sz�n tal�lhat� meg. M�g a mellette l�v� opalin mad�rnak, a test alapsz�ne (ebben az esetben k�k) is megtal�lhat� a sz�rnyakon is. De ugyan�gy ha z�ld lenne a mad�r, akkor pedig alap esetben (norm�l mad�rn�l) fekete-s�rga a sz�rny mint�zat, opalin eset�n z�ldd� v�ltoznak a s�rga mint�k a mad�r sz�rnyain. Valamint l�tszi kaz is, hogy a vil�gos cs�kok vastagabbak az opalin madarakon, m�g a norm�lokn�l v�konyabbak.
A spangle pedig pl. a jobb oldali mad�r, itt vagy feh�r vagy s�rga a mad�r sz�rnya (z�ld mad�r� s�rga, k�k alapsz�n� mad�r� feh�r) �s a fekete s�vok nagyon v�konyan l�tszanak rajta.
Rem�lem nagyj�b�l �rtelmes amit �rtam...

A toj� a lil�s,  h�m a s�rg�s.
 

A harlekin hull�mos papag�j (D�n tarka)

Az 1930-as �vekben a d�niai hull�mospapag�j-teny�szt�k egyik ki�ll�t�s�n mutattak be egy z�ld-s�rga tarka madarat, amely mag�ra vonta a teny�szt�k figyelm�t. K�t teny�szt� k�z�sen megv�s�rolta, majd a viszonylag kis test� h�m madarat egy nagy test� k�kesfeh�r toj�val p�ros�tott�k. Az ut�dok mind - term�szetesen m�s sz�neket is �r�k�t� - z�ldek lettek. Ezek k�z�l az egyik fiatal toj�t apj�val p�ros�tott�k, s annak toj�saib�l a norm�l ut�dokon k�v�l n�h�ny tarka fi�ka is kikelt. �gy alakult ki az els� t�rzs. A v�ltozatot az�ta v�ltakozva harlekinnek vagy d�n tark�nak nevezik; az el�bbi, n�lunk is elfogadott elnevez�s boh�k�s k�lsej�re, a m�sik neve jelentkez�si hely�re utal.

A harlekin hull�mos papag�jjellemz� saj�toss�gai: 
- Torokfoltjai gyakran hi�nyoznak. 
- Az ivar�rett h�m viaszb�re nem k�k, hanem v�r�seslila sz�n�, mint az alb�n�, a lutin�, valamint a fak� sz�nv�ltozat� madarak�. 
- L�bai h�ssz�n�ek 
- A legjellemz�bb: A teljesen fekete szem, amely k�r�l nem l�that� sziv�rv�nyh�rtya, mint minden m�s ivar�rett hull�mos papag�jon. A harlekin papag�j szeme �lete v�g�ig olyan, mint b�rmelyik fiatal hull�mos papag�j�. Ezek �risze ugyanis csak a kisz�nez�d�ssel p�rhuzamosan jelenik meg. 
- �rdekes �s �ltal�nosnak mondhat�, hogy a h�mek sz�rnya kev�sb� tarka, mint a toj�k�. 

A harlekin hull�mos papag�j a legk�l�nb�z�bb sz�n�rnyalatokban ismert, teh�t a norm�l sz�nekem k�v�l violett, fak�, zimt (szerk. fah�j), sz�rke �s opalin �rnyalatokban is. 

A z�ld-s�rga harlekin 
(vil�gos-, s�t�t-, olajz�ld �s z�ldessz�rke) 
A mell fels� r�sze vil�goss�rga, alul a combokig z�ld. A h�t is s�rga tollakkal tark�tott z�ld. A sz�rnyak s�rg�k, a h�meken kevesebb, a toj�kon t�bb, itt-ott megjelen� hull�mrajzzal. Az evez�tollak lehetnek z�ldek vagy s�rg�k, a hossz� faroktollak s�rg�k. A fej t�bbnyire s�rga, a f�l �s a pofa hull�mrajzos. Egyar�nt akadnak er�sebben z�ld vagy s�rga egyedek. 

A k�k-feh�r harlekin 
Ide�lis megjelen�si alakj�nak le�r�sa mindenben megegyezik az el�bbivel, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a z�ld sz�n helyett a megfelel� k�k, a s�rga helyett pedig feh�r sz�n �rtend�. 

Norm�l sz�n� mad�rt�l sz�rmaz� ut�dai norm�l sz�n�ek, de harlekint �r�k�t�ek. Kimagasl�an kiv�l� sz�n� �s testalkat� norm�l egyedekkel val� keresztez�sekb�l sz�rmaz� harlekint �r�k�t� egyedeket a harlekinekkel visszakeresztezve kaphatjuk �ltal�ban a legszebb megjelen�s� harlekin papag�jokat. 

P�ros�t�si lehet�s�gek: 

1. Harlekin � Harlekin = 100% Harlekin 
2. Harlekin � Norm�l = 100% Norm�l / Harlekint �r�k�t� 
3. Harlekin � Norm�l / Harlekint �r�k�t� = 50% Harlekin, 50% Norm�l / Harlekint �r�k�t� 
4. Norm�l / Harlekint �r�k�t� � Norm�l / Harlekint �r�k�t� = 25% Harlekin 25% Norm�l 50% Norm�l / Harlekint �r�k�t� 
5. Norm�l / Harlekint �r�k�t� � Norm�l = 50% Norm�l / Harlekint �r�k�t�, 50% Norm�l 

Az 1.-3. p�ros�t�sb�l sz�rmaz� fi�k�k sz�ne alapj�n k�vetkeztethet�nk �r�k�t� tulajdons�gaikra, m�g a 4.-5. p�ros�t�si lehet�s�gb�l ered� ut�dok k�ls�leg azonosak, �gy csak tov�bbteny�sztve, ut�daik alapj�n tiszt�zhat� hovatartoz�suk. 
 

Akkor ism�t pontos�thatunk: minden Ino recessz�v, csak amit te �rsz (NSL ino) az nem nemhez k�t�tt ino (non sex linked), l�tezik a szemgy�r�s t�rpepapag�jokn�l p�ld�ul. Ez egy norm�l alb�n�, lut�n�, de ez nem a mi t�rgyk�r�nk. 
�s igen, a DF Spangl madaraknak is van feh�r iriszuk, a nagyb�k�t tenn�m r� hogy neked is ez van. �tk�ld�k a napokban egy anyagot (neked is Kynyo) �s az ott felt�ntetett mut�ci�k k�zt kell a tied is keresni. 

Mindketten tudjuk, hogy az Ino-k egyben nemhez k�t�tt RECESSZ�VEK, de a mondanival�m l�nyege egyr�szt az volt, hogy "feltal�lt�k" a nem nemhez k�t�tt recessz�vet, 
m�sr�szt pedig ez az, amir�l eddig pr�b�ltam besz�lni neked: piros szem �risszel + egy�ntet� s�rga/feh�r sz�n + h�slila viaszb�r AZ NEM INO, hanem N�met-fak� �s CSAK RECESSZ�V, nem nemhez k�t�tten. 
Piszok vagyok, mert egy valamit m�g nem �rultam el Neked  : 
azt, hogy a s�rga + �riszes feketeszem� k�k viaszh�rty�s h�m madaramat a testv�rei k�z�l vettem meg  azaz l�ttam �ket, akik mind piros szem�ek voltak eg�sz vil�gosr�zsasz�n �risszel!  (meghat�roz�somban N�met-fak�k) 
Ez a madaram a minap �ssze�llt egy feh�r pirosszem� r�zsasz�n�riszes toj�val (ami szerintem szint�n N�met-fak�). Nos, tippelj�k meg, hogy milyenek lesznek az �szi fi�k�ik!  
Szerintem az �sszes l�that� jegyet bele�rtve 50-50% ar�nyban a sz�l�ket hozz�k �gy, hogy ezek mellet semmilyen m�s sz�n�, vagy mint�zat� mad�rka nem fog kelni. 
brimston, elk�pzelhet�nek tartod egy�ltal�n, hogy a hull�mos genetik�j�ban, megnyilv�nul�saiban l�tezhet az (b�r az ismereteid helyt�ll�ak), hogy vannak �j ismeretek, sz�modra �j genot�pus� madarak is? Mert nekem nagyon �gy t�nik, hogy foggal-k�r�mmel ragaszkodsz ahhoz, amit eddig megtanult�l r�luk, �s ezt kiz�r�lagosnak �s v�gesnek tekinted...  Mert �gy parttalan a besz�lget�s�nk... 

A magyar�zataimmal a s�rga sz�nekr�l csup�n 5-8 �vet akartam megsp�rolni neked, ugyanis �n majdnem 10-et sz�ntam r� az �letemb�l pontosan azokra a k�rd�sekre, amivel te most foglalkozol. 10 �ven �t teny�sztettem ezeket a s�rg�kat �s feh�reket (n�h�ny cikket is �rtam r�luk) �s felvettem a kapcsolatot mindenkivel, aki seg�thetett. �gy ismertem meg az Austr�li�ban �l� Luk�cs K�roly urat, akivel siker�lt ezt a t�m�t helyretenni. 
�n a vil�g�rt sem akarom elvenni azt az 5-10 �vet t�led amit e probl�ma megold�s�ra ford�tani akarsz, �gy meg�g�rem csak akkor sz�lok mostant�l ha r�vid�teni akarsz, �s megk�rdezel r�la. 

A m�sik felvet�sedre, hogy vannak olyan �j dolgok, amik el�ttem is ismeretlenek: bizonyosan vannak, de sajnos nem jelenik meg minden �vben egy �j hull�mos mut�ci�. Az utols�nak is m�r vagy 10 �ve. Teh�t nem val�sz�n�, hogy sokkal t�bb lenne, mint amir�l besz�l�nk. 
�s ami fontosabb: csak akkor tudod megmondani mi az �j, ha ismered az �sszes r�git. 
Teh�t ha b�rmiben seg�thetek a j�v�ben, keres meg, �g�rem nem kotnyeleskedek t�bbet. (egy�bk�nt megpr�b�lom majd f�ltenni az MDOSZ honlapj�ra azt az �r�st, amiben le�rtam, mit szedt�nk �ssze k�z�sen a s�rga hull�mos papag�jok genetik�j�r�l). 
 

De a genetik�ra visszat�rve (�s a r�gi t�m�nkra) azon vitatkoztunk, hogy mik�nt nevezz�k a madarat: -nekem a genetikai oldal�r�l szimpatikus az elnevez�s, nem ahogy kin�z. 

Ha ez az etalon sz�modra, akkor p�ld�ul neked a lacewingek is in�k, hiszen piros a szem�k, �s recessz�ven �r�kl�dnek. �m ezek a madarak fah�jbarna sz�n�ek, teh�t senki sem h�vn� �ket in�nak.