|
Hullámos papagáj elterjedés:
Netröl fotók1
Netröl fotók2
Netröl fotók3
Netröl fotók4
Netröl fotók5
Netröl fotók6
Netröl fotók7
Egész Ausztráliában előfordul, a sűrű erdőségek kivételével. Aszályos időszakban hatalmas csapatokat alkotnak és így vándorolnak élelem és víz után kutatva.
Csapadékos helyeken hosszú időt töltenek és költéshez látnak. Csak akkor hagyják el ezeket a területeket, ha a vízhiány erre készteti őket.
Hulik költése:
Ivarérettségüket nagyon hamar, már 3-4 hónapos korukra elérik. Ahhoz, hogy sikeresen költsenek, legalább a 10-12 hónapos kort el kell, hogy érjék.
Megéri kivárni, mert ezek a madarak több éven át is költhetnek. Egy évben 3 költésnél többet ne engedélyezzünk, mert az, fiókák gyengék lesznek és a szülők is hamar kimerülnek.
Akár a halálukat is okozhatja a túl sok költés. Ajánlott odú méret: 25x15x15 cm, (vagy ehhez hasonló), az aljára fűrészpor, puhafa-forgács kerüljön, 1-2cm vastagságban.
4-5 cm-es bebúvónyílással lássuk el az odút, a bebúvónyílás alá kb. 2 cm-re kb 15 cm hosszú ugrópálcát helyezek el, így a madarak könnyebben tudnak be- és kirepülni onnan.
Csak a tojó kotlik 4-9 tojáson (ált. 6db). A tojó az első vagy másodig tojás után kotlik meg. Kelés 18-21 nap után várható. A fiókák 30 napot töltenek a fészekben, majd kirepülnek.
Én az utolsó fióka kirepülése után 8-10 nappal leválasztom őket. Az idősebb fiókák megetetik az élelemért kolduló fiatalabb testvérüket.
Fészek kontrollra nem érzékenyek. 2-3 naponta ellenőrizzük le. Ilyenkor, ha szükséges cseréljük ki az almot. Távolítsuk el, a kötetlen tojásokat és az esetleg elhullott fiókákat is.
A hullámos papagájok etetésének nincs azzal vége, hogy megvesszük a boltba a mageledelt! A legfontosabb, hogy változatos legyen étlapja. Mi magunk is kikeverhetjük tápját (de csak akkor érdemes, ha tenyészteni szeretnénk, és több madarunk van) csak meg kell vennünk az alap magvakat. A madaraknak a következő magvakat lehet adni: fehér köles, sárga köles, vörös köles, zab, muharmag, repcemag, napraforgó, lenmag, kendermag, fénymag. Persze nem vagyunk rossz gazdák, ha madarunknak nem adunk százféle magot! Mindig a magokat valamilyen arányban adjuk:35-40%fehér köles,20-25% vörös köles (felcserélhető a papagáj ízlésétől függ, melyik kölest szereti jobban) a fiatal papagájoknak 20-25%zab a kifejlett madaraknak lecsökkenthetjük 10-15%-ra, a napraforgómagból10%-nyit a többi magból pedig10-15-20%-nyit, adjunk. Meglepő, de a természetes élőhelyükön élő papagájok étkezéséről igen keveset tudunk. Nagyon fontos, hogy a papagáj kapjon sok zöldséget, gyümölcsöt és lágyeleségre is szükség van főleg a fiatal korban. Adhatunk madarunknak tyúkhúrt, salátát, sárgarépát, almát, paprikát. Nyáron a vizes saláta leveleken szeretnek játszani a papagájok és enni is szeretik. Mindent alaposan mossunk meg! A sárgarépának a zöldjét is odaadhatjuk, de csak kertből és megmosva, mert a permet megölheti madarunkat, még akkor is. ha csak parányit vitt be szervezetébe. Az almának a magját ne adjuk oda, mert cinket tartalmaz. A répát az ilyen kistermetű papagájoknak inkább reszelve adjuk. Csírázó magvakat is adhatunk (beáztatjuk egy-két napig a kölest s belekeverjük a "sima" magok közé). A lágyeleséghez hasonló a csíráztatott mag, de nem pótolja! Lágyeleségként főtt és reszelt tojást adjunk, melyhez keverhetünk reszelt sárgarépát, almát. Télen se feledkezünk meg a zöldtakarmányról. A kalitkában a magos és az itatós tál mindig legyen bent. Fontos tudni, hogy a madár, ha kimagozta a magot a mag héja visszaesik, a tálba ezt öntsük le (nem eszi meg), mert madarunk így éhen is halhat, míg mi azt hittük van elesége. Friss vize is legyen mindig.
A kalitkában tartsunk szépiát, mellyel madarunk koptathatja csőrét. Ha sok különböző méretű bot van a kalitkában nem nő meg a csőre, hisz az is meg tud nőni, akárcsak a karmai. Ne vegyünk ülő rudakat az áruházakban, hisz azok egyforma vastagságúak és pénzbe kerülnek, inkább egy gyümölcsfa vastagabb, vékonyabb ágait vágjuk le(ami kiszáradóban van és metszés időben,vagyis nincs még levele) és mossuk meg ezeket is sokkal hasznosabbak, mint a bolti. A télen a levágott és meg mosott fűzfaágat berakhatjuk a kalitka aljára, ezzel játszhat s koptathatja karmait, csőrét.
A korukat nagyon nehéz megállapítani. Általában a fiatal madaraké hússzínű (egyszínű= hím, fehér karika az orrlyuk körül=tojó), a nagyobbaké elkezd kiszíneződni. Kivétel az inó és tarka egyedek hímjei...
A másik a szem megvizsgálása, a fiatal madaraké "egyszínű" fekete vagy piros, míg ez a kor múlásával változik, megjelenik a fehéres színű szemgyűrű. Kivétel a tarkák, ott felnőtt korban sem jelenik meg...
A hullámosok ivarját már a kirepülésükkor meg lehet mondani. Egy-két kivétel van, amikben bizonytalanok lehetünk, mint most a lutínókban, vagy máskor albínókban, creaminokban, stb.
A hullámosoknak két színbázisa van. A sárga (ezek a zöld, sárga és lutino madarak) és a fehér (kék, szürke, fehér és albínó).
A sárga bázisú madarak dominánsak a fehér bázisúakkal szemben. Mindkét színbázis esetében az alap a világos szín. A világoszöld, ill. a világoskék (égszínkék).
Ha az alapszín egy sötét faktort tartalmaz, akkor sötétzöld vagy kobaltkék, ha dupla sötét faktort tartalmaz, akkor oliva zöld vagy mauve (szürkéskék) a madár. Az öröklődésnél a sötét faktor részben domináns az alapszínhez képest.
A spangle madár szárnyain a tollak (hullámok) nem a hagyományos feketével szegélyezettek, hanem a szárnyak a zöldeknél sárgák, a kékeknél fehérek halványszürke hullámos rajzolattal, ez az egy faktoros spangle. A spangle a normál mutációval szemben domináns.
A spangl mutációnál a szárnyak és a farok tollak mintázata pontosan ellentéte a normál változatnak, ami ott sötét az a spangl esetében világos.
 
A duplafaktoros spangl hullámosok sárga vagy fehér színűek de fekete a szemük.
  
Dilute A dilute mutációnál a tollazat színének kivilágosodása jelentkezik (hígított színű). Ennek 4 változata ismert:
1. greywing (szürkeszárnyú) - a szárnyak és a fej mintázata a normálnál világosabb, tehát fekete helyett szürkés. A test színe kb. 50 %-al halványabb.
2. clearwing - a szárnyak mintázata az előzőhöz képest még erősebben kifakult viszont a test színe élénk marad. Ennek egyik változata yellowwing/whitewing
(sárga- vagy fehérszárnyú) esetében szárnyak és a fej mintázata akár teljesen el is tűnhet.
 
3. teljes színezetű greywing - a greywing és a clearwing kombinációja. A szárnyak szürkék a test színe élénk. A fej szinte teljesen sárga vagy fehér színű.
kék (világos v. égszínkék) sötétfaktoros kék (kobalt kék) két sötétfaktoros kék (mályvakék)
  
4. dilute - a fej és a szárnyak mintázata nagyon halvány, a test színe az eredetinél kb. 80 %-al halványabb.
Opalin Az opalin mutáció pigment átrendeződést okoz, ez hullámosoknál azt idézi elő, hogy a szárnyakon megjelenik a test színe is, Emellett az eredeti mintázat és a test színének arányai eltolódnak az utóbbi javára.
Az opalinnál a szárnyak, a hát és a fej színei eltolódnak, a madár alapszíne nagyobb mértékben jelenik meg a sötét hullámok rovására.
Az opalin hullámos szárnyain megjelenik a test színe is, (a normálnak pedig csak szürkésfekete a szárnya szín nélkül) a madár alapszíne helyettesíti a zöld madarak sárga, ill. a kékeknél a fehér színt. Az opalin szín nemhez kötötten öröklődik. Csak a hímek örökítik.
  
A spangle hullámos is lehet opalin amennyiben a szárnyakon megjelenik a madár alapszíne is. Pl. egy zöld hullámos sárga szárnyain a tollak halványszürke rajza mellett zölden is szegélyezettek.
Harlekyn vagyis (dán)tarka
domináns tarka recesszív tarka
   
A piros szemű hullámosoknak három csoportja van, ezek egyike az ino (sárga, fehér), a lacewing (sárga, fehér fahéj beütéssel és fehér íriszgyűrűvel), fallow (ezek többféle színű madarak, nagyon szépek).
Gyakoriak az albinok kékes és a lutinok sárgás beütéssel. Albino sárgás árnyalattal tudtommal nem létezik, az lutinonak számít (az ilyet szokták creaminonak is nevezni).
Az inó hím utódai közül a tojók mind inók a hímek hordozók. Albínó hím ibolya tojó párosításból születnek a legszebb kobaltkék hímek. Albínó hím szürke tojó pedig gyönyörű hófehér, kékes beütés mentes tojókat eredményez.
.
   
hím tojó A lutínó és albínó hímek viaszhártyája sosem színesedik be, akár csak a fahéj-inó, fallow, recesszív tarka, és a dark-eyed clear mutációknál.
Neki is pirosak a szemei csak a képen nem látni a piros szemét. Normál színű, ínó hordozó hím lutínó tojóval párosítva lutínó, albínó tojóval albínó utódokat hozhat.
A képen a 3 lutino tojó, a feketeszemű hím nem lutino, de ha lutino lenne, ugyanígy nézne ki, csak piros lenne a szeme.
cremino a sárgaarcú albinókat szokták hivatalosan creminónak nevezni. Léteznek azonban a szokásosnál halványabb "krém" színű lutinók is.
lila sárgaarcú; kobaltkék sárgaarcú-opalin-spangl mályva-kék sárgaarcú-spangl kék sárgaarcú-opalin-spangl.
        
Megmutatom, hogy néznek ki a júniusban szerzett madaraim. Az első két képen egy kék, a második kettőn egy D kék II. típusú sárgaarcú-opalin spang, végül az 5. képen egy DD kék II. típusú sárgaarcú-spang látható. A legfeltűnőbb a sötétfaktor nélküli kék alapszínű átváltozása. A DD kéken fiatal korában szinte alig volt látható a sárgás árnyalat.
2011 június
    
augusztus
    
szürke II. típusú sárgaarcú-opalin-spangl.
Albínó hullámostól soha ne várjunk lutínó fiatalt kékkel párosítva! Ez genetikailag lehetetlen!
De lutínó és kék párosításánál lehet mindkettő, mivel a lutínónak a kék hiányzik a tollaiból, a kéknek, pedig a sárga így lehet albínó, vagy lutínó és kék.
Ezek a már régóta kalitban tartott madaraknak nem gond, ha megfogjuk a tojásaikat, mert amúgy se a szaglásukról híresek, hanem a látásukról.
Albinó, lutinó, kék opalin, zöld opalin-spangl.
 
Semmi értelme keverni a fehér és a sárga alapú madarakat. Ennek nincs a színeket befolyásoló hatása. Mivel az utóbbi domináns, többnyire sárga alapúakat kapnál. A lényeg az, hogy milyen az alapszíneket módosító faktorokat hordoznak pl. sötét, szürke, lila, továbbá milyen egyéb külső megjelenést befolyásoló mutációkat örökítenek (pl. spangl, opalin, dilute, sárgaarcú, ino, tarka, fahéj stb.). Az első hímed (világos)kék, a második vagy egy, esetleg két lila faktorú, sötét faktoros (kobalt)kék, vagy két lila faktorú (világos)kék, a harmadik (világos)zöld spangl vagy clearwing.
A nemhez kötött színeknél fordul elő, hogy a tiszta fehérben kék, illetve a tiszta sárgában zöld árnyalat van, de a nem nemhez kötött színeknél nincs meg ez az árnyalat.
Itt részletesebben leírja, hogy miért látható halvány szín az albínó, illetve lutínó madarakban.
A creamino madarakban már tisztán kivehetőek a színek!
De esetemben max lámpával rávilágítva láthatóak, normál fényviszonyok között meg nem mondaná senki, hogy kék, illetve sárgás beütésük van.
Nemhez kötött Ino
Genetikai jelölés: X ino/ X ino (hím) X ino/ Y (tojó)
Az NSL inohoz hasonlóan ezekben a madarakban is teljesen hiányzik az eumelanin, beleértve a tollakat, szemeket, lábakat és körmöket. A zöld tollak sárgák lesznek, míg a kék tollak fehérek. Azonban az SL ino oka teljesen más, mint ami az NSL inot okozza. A különbség nemcsak az, hogy a mutáció az X kromoszómán található (ezért nemhez kötött mutáció), hanem fekete eumelanin kialakulásának is eltérő lépése blokkolt, mint az NSL inohoz madarakban.
Az NSL ino esetében tyrozin negatív (TYR-neg) albinizmusról beszélhetünk. A bőr pigmentsejtjeiben normális pigment granuolumok keletkeznek, de azt látjuk, hogy a melanogenesis során (a folyamat, melynek során a pigment szemcsék a tyrozináz enzim hatására feketévé alakulnak) a pigment szintézis nem kezdődik el, vagy csak nagyon kezdetlegesen, ennek eredményeként a kialakult mátrix fehér marad.
Ezzel szemben az SL ino madarakban nagymértékben deformált, vagy fejletlen mátrix keletkezik. A tyrozináz aktivitás nem érintett, sőt az SL ino madarakban a tyrozináz aktivitás 2,5-szeresére emelkedett a vadtípushoz képest, azonban a mátrix deformáltsága vagy túl kis mérete miatt, az enzim nem fejtheti ki hatását. Így ezt a típusú albinizmust tyrozináz pozitív (TYR-poz) albinizmusnak nevezzük. Azonban a tenyésztők azt észlelik, hogy a lutino madaraknak (zölddel kombinált ino) egy rendkívül halvány zöld árnyalat figyelhető meg. Albino madarakban (kékkel kombinált ino) ez az árnyalat halvány kék. Ezen árnyalat a fejletlen és egészen kicsi, de fekete eumelanin pigment jelenétével magyarázható. Az NSL inoval ellentétben az SL ino esetében a lábak és körmök mindig világosak.
Többször is elolvastam az albínó mutációt és jobban megértettem a dolgot.
Szóval a lényege, hogy kétféle albínó mutáció létezik (több olyan színváltozat is van, amik ugyanúgy néznek ki, mégsem ugyanabba a mutációba tartoznak), egyik az NSL ino (nem nemhez kötött), másik az SL ino(nemhez kötött).
Az NLS ino-t teljesen más mutáció hozza létre, mint az Sl ino-t. Az NSL ino esetében a szükséges tyrozináz folyamat, hogy a tollba beépülő anyag (mátrix) feketévé váljon nem történik meg, vagy csak kis mértékben, így a beépülő mátrix teljesen fehér marad és a madár sárga (lutínó), vagy fehér (albínó) lesz. A szemek kipirosodnak és a lábak és körmök hússzínűek lesznek, de nem minden esetben, mert nem tudni, hogy mi miatt néha a lábak és körmök beszíneződnek az NLS ino esetében.
Az SL ino-nál a mátrix ugyan beszíneződik, sőt túl sok fekete pigment termelődik a tyrozináz által, csak a mátrix deformáltsága vagy túl kis mérete miatt az enzim nem fejti ki a hatását és így ismét fehérek maradnak a tollak.
És ezért az NSL ino tyrozináz negatív, az SL ino tyrozináz pozitv mutáció.
Ezért van az, hogy a nemhez kötött inókban látni lehet halványan sárga esetében a zöld, fehér esetében a kék árnyalatot.
Na most már eljutottunk odáig, hogy megfejtsük, hogy az én albínó hullámosomban miért zöld és miért nem kék árnyalat van.
Hisz belőle teljesen hiányzik a psittacine pigment, ami a tollak sárga színét adja. Sárga nélkül nem lehet zöld, csakis kék.
Akkor hogy lehet, hogy mégis zöld árnyalata van az albínónak? lehet, hogy az anyja nem tiszta kék opalin, hanem esetleg türkiz, vagy aqua?
Türkiz nem lehetséges, mert az nem egyenletesen megy végbe a madár tollazatán, viszont a madaram mindenhol ugyanolyan kék, ezért csakis az aqua marad. E mutáció esetében a psittacine 50%-a hiányzik, ezért lesz tengerzöld a madár. Majd csinálok fényképeket róla, hogy jobban meglássuk, hogy hogy néz ki.
Na, de akkor ő örökített volna át utódjába egy kevés psittacint? Ez hogy lehetséges?
Hát, hogy a tojó albínó. Hím amivel együtt van egy vadszínű zöld. A többi hím pedig ami van a röpdében: zöld, kék, zöld-sárga tarka, banánzöld, fehér tarka. Aztán azért nem annyira rejtélyesek már, mert a fehér tarka hímnek a hasa alján a lábai között van egy szürke folt.  Gondolom az avatkozott be és azért lett a 2 sötét szürke és az a világos.
Nem feltétlenül! Az albinó is lehet szürke, a hím kék örökítő és mindketten dilute örökítők. Az furcsa, hogy nincs közöttük valamilyen zöld, de majd több fészekalj felnevelése után elválik. Az a világos egy szürkeszárnyú, a kék pedig fahéj ha barnás árnyalatú a rajzolat színe.
VAn esély rá hogy egy cremino tojótol tiszta fehér fiókát kapjak?
Amennyiben albino hímmel párosítod.
És ha spangl kékkel, akkor nem lehetnek esetleg fehérek?
Ha ino örökítő az a kék spangl, akkor lehetnek albino fiókáik, vagy ha a tojó cremino spangl, akkor lehetnek duplafaktoros fehér spangl-ok.
Egyébként kékes árnyalat mentes igazi hófehér albinókat akkor kapunk, ha legalább az egyik szülő szürke. Ugyanez érvényes a lutinókra is, szürke zöld bevonásával kiküszöbölhető a zöldes beütés. Nekem ezek jobban tetszenek.
Szoval az hogy a tojó ino nem jelent semmit?
Önmagában nem, viszont nélkülözhetetlen ha a fiókák között albinó hímeket is szeretnél. Egyébként a cremino az a sárgaarcú albino. Ha nagyon szeretnél albinókat, akkor menj biztosra és állítsd párba egy albino hímmel. Az összes fiókád albino és cremino lesz.
a képet találtam amin mind a 2 rajta van amit kérdeztél és még a normál is. Ezúton szeretnék elnézést kérni a kép használatáért, ha valaki ráismer!  Biztosan innen a fórumról való, csak lementettem mert gyönyörű madarak!!
Szóval.... Ezen a képen a legfelső sorban láthatsz bal oldalon egy normál madarat. Ő egy kobaltkék madár, de az alatta lévő kettő is normál egyébként. Mivel kék az alapszíne a madárnak, így a szárnyain lévő hullámokban a fekete és fehér szín található meg. Míg a mellette lévő opalin madárnak, a test alapszíne (ebben az esetben kék) is megtalálható a szárnyakon is. De ugyanígy ha zöld lenne a madár, akkor pedig alap esetben (normál madárnál) fekete-sárga a szárny mintázat, opalin esetén zölddé változnak a sárga minták a madár szárnyain. Valamint látszi kaz is, hogy a világos csíkok vastagabbak az opalin madarakon, míg a normáloknál vékonyabbak.
A spangle pedig pl. a jobb oldali madár, itt vagy fehér vagy sárga a madár szárnya (zöld madáré sárga, kék alapszínű madáré fehér) és a fekete sávok nagyon vékonyan látszanak rajta.
Remélem nagyjából értelmes amit írtam...
A zölded szerintem vagy lila vagy szürke faktoros zöld opalin, nehéz megmondani, hogy melyik. A fehér tarka az egy kettes tipusú sárgaarcú recesszív tarka, a szürke az szerintem mályva (dupla sötét faktoros kék) de lehet szürke is. És ő is opalin.
a szürke faktoros zöld opalin hím - lutínó tojó
A tojó a lilás, hím a sárgás.
Ha jól látom mindkettő szürkeszárnyú, így elméletileg az utódaik is azok lesznek. A színük attól függ, hogy a zöld örökíti-e a kék színt, különben csak zöldek lesznek.
A harlekin hullámos papagáj (Dán tarka)
Az 1930-as években a dániai hullámospapagáj-tenyésztők egyik kiállításán mutattak be egy zöld-sárga tarka madarat, amely magára vonta a tenyésztők figyelmét. Két tenyésztő közösen megvásárolta, majd a viszonylag kis testű hím madarat egy nagy testű kékesfehér tojóval párosították. Az utódok mind - természetesen más színeket is örökítő - zöldek lettek. Ezek közül az egyik fiatal tojót apjával párosították, s annak tojásaiból a normál utódokon kívül néhány tarka fióka is kikelt. Így alakult ki az első törzs. A változatot azóta váltakozva harlekinnek vagy dán tarkának nevezik; az előbbi, nálunk is elfogadott elnevezés bohókás külsejére, a másik neve jelentkezési helyére utal.
A harlekin hullámos papagájjellemző sajátosságai:
- Torokfoltjai gyakran hiányoznak.
- Az ivarérett hím viaszbőre nem kék, hanem vöröseslila színű, mint az albínó, a lutinó, valamint a fakó színváltozatú madaraké.
- Lábai hússzínűek
- A legjellemzőbb: A teljesen fekete szem, amely körül nem látható szivárványhártya, mint minden más ivarérett hullámos papagájon. A harlekin papagáj szeme élete végéig olyan, mint bármelyik fiatal hullámos papagájé. Ezek írisze ugyanis csak a kiszíneződéssel párhuzamosan jelenik meg.
- Érdekes és általánosnak mondható, hogy a hímek szárnya kevésbé tarka, mint a tojóké.
A harlekin hullámos papagáj a legkülönbözőbb színárnyalatokban ismert, tehát a normál színekem kívül violett, fakó, zimt (szerk. fahéj), szürke és opalin árnyalatokban is.
A zöld-sárga harlekin
(világos-, sötét-, olajzöld és zöldesszürke)
A mell felső része világossárga, alul a combokig zöld. A hát is sárga tollakkal tarkított zöld. A szárnyak sárgák, a hímeken kevesebb, a tojókon több, itt-ott megjelenő hullámrajzzal. Az evezőtollak lehetnek zöldek vagy sárgák, a hosszú faroktollak sárgák. A fej többnyire sárga, a fül és a pofa hullámrajzos. Egyaránt akadnak erősebben zöld vagy sárga egyedek.
A kék-fehér harlekin
Ideális megjelenési alakjának leírása mindenben megegyezik az előbbivel, azzal a különbséggel, hogy a zöld szín helyett a megfelelő kék, a sárga helyett pedig fehér szín értendő.
Normál színű madártól származó utódai normál színűek, de harlekint örökítőek. Kimagaslóan kiváló színű és testalkatú normál egyedekkel való keresztezésekből származó harlekint örökítő egyedeket a harlekinekkel visszakeresztezve kaphatjuk általában a legszebb megjelenésű harlekin papagájokat.
Párosítási lehetőségek:
1. Harlekin × Harlekin = 100% Harlekin
2. Harlekin × Normál = 100% Normál / Harlekint örökítő
3. Harlekin × Normál / Harlekint örökítő = 50% Harlekin, 50% Normál / Harlekint örökítő
4. Normál / Harlekint örökítő × Normál / Harlekint örökítő = 25% Harlekin 25% Normál 50% Normál / Harlekint örökítő
5. Normál / Harlekint örökítő × Normál = 50% Normál / Harlekint örökítő, 50% Normál
Az 1.-3. párosításból származó fiókák színe alapján következtethetünk örökítő tulajdonságaikra, míg a 4.-5. párosítási lehetőségből eredő utódok külsőleg azonosak, így csak továbbtenyésztve, utódaik alapján tisztázható hovatartozásuk.
A hullámos papagáj 1840, azaz Európába kerülése óta rengeteg változáson ment keresztül a tudatos vagy véletlen tenyésztői munka során. Sok mutáció jött létre, nagysága, fejformája, színe már-már alig hasonlít a vadon élő őseire. Ezeket a mutációkat az évek során genetikailag rögzítették a tenyésztők, és három nagy csoportra osztották öröklődési tulajdonságaik szerint.
1. A domináló színek: zöld és változatai, kék és változatai, szürke, spangle, a domináns tarkák, sárgafejűek. (Angol nyelvterületen a zöld, kék, és szürke színűeket normál színnek is nevezik.)
2. Receszívek: a tiszta vagy fehér szárnyú, szürke szárnyú, fallow, dark-eyed clear, recesszív tarka.
3. Nemhez kötötten örökítők: fahéj színűek, opalinek, lacewingek, inók (lutinó, albinó), Texas clear body.
A zöld színű hullámos papagáj színe és rajza megegyezik vadon élő ősével. Nekünk, tenyésztőknek a legfontosabb színű madarunk. A köztudatban nem a legnépszerűbb madár, a kedvtelésből otthon hullámost tartók nem szívesen vásárolják. A kezdő tenyésztők sem szívesen tartják, mert nehéz megszabadulni a kiállításra nem megfelelő madaraktól. Nekünk kiállításra tenyésztőknek, mint későbbi írásomban meglátják, elengedhetetlenül szükségünk van rá és sötétebb színváltozataira, pl.: szép sötét színű lutinók, kobald, viola, mályvakék, lacewing stb. tenyésztésénél. Négy színváltozata ismert: világos, sötét, olaj és szürke-zöld.
Néhány párosítás a zöldekkel
Világos zöld x világos zöld = 100% világos zöld
Világos zöld x sötét zöld = 50% világos zöld = 50% sötét zöld
Világos zöld x olajzöld = 100% sötét zöld
Sötét zöld SD x sötét zöld SD= 33, 3% világos zöld= 33, 4% sötét zöld= 33, 3% olajzöld
Sötét zöld DD x sötét zöld SD= 25% világos zöld (DD dupla dózis)= 50% sötét zöld= 25% olajzöld
Sötét zöld x olajzöld = 50% sötét zöld = 50% olajzöld
Olajzöld x olajzöld = 100 % olajzöld
Szürke-zöld DD x világos zöld= 100% szürke-zöld SD szimpla dózis
Szürke-zöld SD x világos zöld= 50% szürke zöld SD= 50% világos zöld
Szürke-zöld SD x szürke-zöld SD= 33, 3% szürke-zöld DD= 33, 4% szürke-zöld SD= 33, 3% világos zöld
Szürke-zöld SD x szürke-zöld DD= 50% szürke-zöld DD= 50% szürke-zöld SD
Szürke-zöld DD x szürke-zöld= 100% szürke-zöld DD
Ezeknél a párosításoknál nincs jelentősége, melyik színű madár a hím vagy a tojó.
A szürke-zöld és az olajzöld színű madár között a különbség, hogy a szürke-zöld pofa folt szürke és nem violaszín, a hosszú farok toll fekete és a madár színe inkább mustár zöld, mint olaj. Mindkét színnél van világosabb és sötétebb színárnyalat.
A zöld szín dominál minden szín felett, a szakirodalom szerint a legdominánsabb szín. Én személy szerint egy esetben ezt nem tartom helyénvalónak, ugyanis a legutolsó mutáció a "spangle" szerintem, elnyomja teljes egészében a normál zöld színt. Például ha egy dupla dózisú spangle madarat egy normál zölddel párosítunk, minden esetben spangle rajzú fiatal kel ki a tojásokból, nem pedig a normál illetve hagyományos eredeti zöld szín. Nálam például egy normál világos zöld hím és fehér dupla dózisú spangle sorozatban keltettek kizárólag kék alapszínű szimpla dózisú fiatalokat, ég-kobalt és violakék színűeket. A zöld hím szülei, nagyszüleik szülei, egy ükszülő kivételével nálam születtek és mind zöld színű volt. A rendelkezésemre álló származási lapokban kék színre utaló nyomot nem találtam!
A zöld színű madarak kékkel, lutinóval stb. való párosításáról majd a későbbiekben írok, amikor az egyes színekről lesz szó.
Talán még annyit, hogy a sötét zöld mutáció tenyésztőnél 1915-ben született először. Nyugat-Ausztráliában a vadon élő kolóniákban is láttak sötétzöld madarakat.
Az olajzöld mutáció először 1919-ben kelt ki a tojásából a franciaországi Toulousban.
A szürke-zöld mutációról, hogy hol és mikor jelentkezett először, sehol a szakirodalomban nem találtam utalást. Valószínűleg a szürke mutáció megjelenése közvetlen után jöhetett létre.
|
Akkor ismét pontosíthatunk: minden Ino recesszív, csak amit te írsz (NSL ino) az nem nemhez kötött ino (non sex linked), létezik a szemgyűrűs törpepapagájoknál például. Ez egy normál albínó, lutínó, de ez nem a mi tárgykörünk.
És igen, a DF Spangl madaraknak is van fehér iriszuk, a nagybökőt tenném rá hogy neked is ez van. Átküldök a napokban egy anyagot (neked is Kynyo) és az ott feltüntetett mutációk közt kell a tied is keresni.
Mindketten tudjuk, hogy az Ino-k egyben nemhez kötött RECESSZÍVEK, de a mondanivalóm lényege egyrészt az volt, hogy "feltalálták" a nem nemhez kötött recesszívet,
másrészt pedig ez az, amiről eddig próbáltam beszélni neked: piros szem írisszel + egyöntetű sárga/fehér szín + húslila viaszbőr AZ NEM INO, hanem Német-fakó és CSAK RECESSZÍV, nem nemhez kötötten.
Piszok vagyok, mert egy valamit még nem árultam el Neked  :
azt, hogy a sárga + íriszes feketeszemű kék viaszhártyás hím madaramat a testvérei közül vettem meg  azaz láttam őket, akik mind piros szeműek voltak egész világosrózsaszín írisszel!  (meghatározásomban Német-fakók)
Ez a madaram a minap összeállt egy fehér pirosszemű rózsaszíníriszes tojóval (ami szerintem szintén Német-fakó). Nos, tippeljük meg, hogy milyenek lesznek az őszi fiókáik! 
Szerintem az összes látható jegyet beleértve 50-50% arányban a szülőket hozzák úgy, hogy ezek mellet semmilyen más színű, vagy mintázatú madárka nem fog kelni.
brimston, elképzelhetőnek tartod egyáltalán, hogy a hullámos genetikájában, megnyilvánulásaiban létezhet az (bár az ismereteid helytállóak), hogy vannak új ismeretek, számodra új genotípusú madarak is? Mert nekem nagyon úgy tünik, hogy foggal-körömmel ragaszkodsz ahhoz, amit eddig megtanultál róluk, és ezt kizárólagosnak és végesnek tekinted...  Mert így parttalan a beszélgetésünk...
A magyarázataimmal a sárga színekről csupán 5-8 évet akartam megspórolni neked, ugyanis én majdnem 10-et szántam rá az életemből pontosan azokra a kérdésekre, amivel te most foglalkozol. 10 éven át tenyésztettem ezeket a sárgákat és fehéreket (néhány cikket is írtam róluk) és felvettem a kapcsolatot mindenkivel, aki segíthetett. Így ismertem meg az Austráliában élő Lukács Károly urat, akivel sikerült ezt a témát helyretenni.
Én a világért sem akarom elvenni azt az 5-10 évet tőled amit e probléma megoldására fordítani akarsz, így megígérem csak akkor szólok mostantól ha rövidíteni akarsz, és megkérdezel róla.
A másik felvetésedre, hogy vannak olyan új dolgok, amik előttem is ismeretlenek: bizonyosan vannak, de sajnos nem jelenik meg minden évben egy új hullámos mutáció. Az utolsónak is már vagy 10 éve. Tehát nem valószínű, hogy sokkal több lenne, mint amiről beszélünk.
És ami fontosabb: csak akkor tudod megmondani mi az új, ha ismered az összes régit.
Tehát ha bármiben segíthetek a jövőben, keres meg, ígérem nem kotnyeleskedek többet. (egyébként megpróbálom majd föltenni az MDOSZ honlapjára azt az írást, amiben leírtam, mit szedtünk össze közösen a sárga hullámos papagájok genetikájáról).
Tehát lutínók. Na már most ez a viaszhártya szín valóban a fiatal madarakra jellemző. Lutínóknál a hímeknek hússzínű a viaszhártyája (a csőre tövénél) a tojóknak barna (tehát majdnem egyforma). Ha tényleg 2007-esek (bár tavalyi gyűrűt idei madárra is tehettek) akkor nagyon fura hogy még mindig ilyen átmeneti lilás a viaszhártya színe. Én sem tudom mik lehetnek, de ha van időd oldalról is tegyél fel képeket róluk.
Kérdésed kicsit fogós. Lehet Fallow is van hófehér és tiszta sárga fallow is de ezek viaszhártyája nem kék, lehetnek fallow tojok is, ugyanis ivarérés előtt előfordul, hogy a viaszhártya világoskék, ez tojásrakás előtt megváltozik barnára. Jó lenne tudni a szülők származását ugyanis kicsit a képen sötétebb kéknek látom a viaszhártyát, ami hímre utalna de nem eléggé sötét kék ha a madarak hímek és tavalyiak. Tesztpárosításokat kellene végezni velük ha hímek, mert akkor lehet tudni, hogy nemhez kötettek ( Lutino ) -e vagy nem. Minden esetre érdekes. Néhány éve volt egy hasonló érdekes esetem, de ott a sárga madár pofa foltja barnás volt. Ott is összefutottunk, hogy mi lehet ez ? Sárga Fallow volt !!!! Meg kellene nézni szemből a madarakat es ha a fejtető felöl fehéres a viaszhártya, akkor biztosan tojók.
Szóval nagyon érdekes és különleges madaraid vannak a kép alapján, így próbáld meg párba állítani szerintem ugyanilyen lutínó (sárga, piros szemű) madarakkal. Majd számolj be a fejleményekről.
De a genetikára visszatérve (és a régi témánkra) azon vitatkoztunk, hogy miként nevezzük a madarat: -nekem a genetikai oldaláról szimpatikus az elnevezés, nem ahogy kinéz.
Számomra (és sok más helyen is így írtak róla) az "INO" elsődlegesen a nemhez kötött öröklődésmenetet jelenti a piros szem mellett.
Ma még a kiállításokon is a hivatalos besorolás nem a genetikai háttér, hanem a megjelenés alapján történik: tehát az összes piros szemű egyszínű madár INO. Akkor is, ha recesszív öröklődésmenetű fallow-ról van szó!
Egy kicsit finomítottak mostanában: "recesszív Ino" elnevezéssel.
Ez egy kicsit vicces számomra, hisz ez olyan, mintha minden sötétebb bőrű embert roma származásúnak tekintenének, holott az olasz vagy az arab rassz teljesen más.
Nehogy félreértsen bárki: mindegyik típusnak vannak értékeik, nem akarok negatív-rasszista megkülönböztetést sugallni senkinek. 
Visszatérve az eredeti témához:
Ennek a két madárnak VILÁGOS szivárványhártyája van, ami egyértelműen mutatja, hogy egyszínű German Fallow-ról van szó. Az INO madárnak NINCS szivárványhártyája.
Ha ez az etalon számodra, akkor például neked a lacewingek is inók, hiszen piros a szemük, és recesszíven öröklődnek. Ám ezek a madarak fahéjbarna színűek, tehát senki sem hívná őket inónak.
A második mondat szerint neked a genetika afontos, nem a kinézet, mégis minden sárga vagy fehér színű madarat piros szemmel Inóknak hívsz. Vagyis pont hogy a kinézet alapján nevezed őket, nem a genetikai háttér alapján.
"Ma még a kiállításokon is a hivatalos besorolás nem a genetikai háttér, hanem a megjelenés alapján történik: tehát az összes piros szemű egyszínű madár INO. Akkor is, ha recesszív öröklődésmenetű fallow-ról van szó!"
Most akkor a lacewing nem ino? De hát a másik elnevezése cinnamon lutino!!!!! Most akkor ino vagy nem ?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
