Zebra Pinty

M�s k�z�ns�ges nevek

Foltos oldal� finch, gesztenyef�rk�s Finch

T. g. guttata (indon�z form�tum� n�v, fogs�gban nem ritka fogva): Timor Zebra Finch, Indon�z Zebra Finch, Lesser Sundas Zebra Finch

T. g. castanotis (az ausztr�l alfaj, ez a legelterjedtebb fogs�gban tartott faj): Ausztr�l Zebra Finch, Zebbie, Shelley, Spot-sided Finch

Eredet

Ausztr�lia 

Az ausztr�l Zebra Finch ausztr�liai Kimberley r�gi�b�l Timorba sz�tsz�r�dott a pleisztoc�n glaci�ci� idej�n. Abban az id�ben a tenger szintje cs�kkent, kiterjesztve a partvonalat �s sz�k�tve a v�zhi�nyt Ausztr�lia �s Timor k�z�tt. A nyugat-timori hegyek val�sz�n�leg Zebra Finches-nek l�that�k voltak, akiket er�s viharok vittek fel a tengerbe, �szt�n�zve �ket a partra. 

Terjeszt�si ter�let

1. T. g. Guttata lakik az eg�sz Kis-Szunda-szigetek l�ncolata Lombokb�l Timorba �s Luangba. 
2. T. g. A castanotis Ausztr�lia nagy r�sz�n tal�lhat�, kiv�ve a k�vetkez� ter�leteket: Cape York-f�lsziget, d�li partmenti ker�letek, Tasmania. 

Diszpoz�ci�

A szesz�lyes, akt�v, zajos, tolakod� (�nt�mogat�), t�rsadalmi, ter�leti lehet.

Fizikai le�r�s

Az ausztr�l Zebra Finch ( T. g. Castanotis ) norm�l ("vad t�pus�") kakas: v�r�s cs�r, fekete "k�nnycsepp", amely f�gg�legesen lefel� ny�lik minden szemt�l, a cs�r �s a k�nnycsepp k�z�tti feh�r t�r, a rozsd�s narancss�rga " sz�rke fej, feh�r �s fekete barna ("zebra-szer� mint�zat") toll, amely lefel� ny�lik az �ll�r�l, lefedi a torkot, �s sz�les fekete mellp�rka, feh�r hasa, v�r�sesbarna / gesztenye sz�n� "oldalra" a sz�rnyak alatt) feh�r foltokkal, sz�rke-barna sz�rnyakkal �s h�ttal, feh�r farok, fekete farok feh�r �s fekete p�tty�s farokkal, narancss�rga l�bakkal �s l�bakkal. Norm�l ("vad t�pus�") ty�k: minden sz�rke, buff als� r�sz, nincs l�that� jel�l�s, kiv�ve a jellegzetes fekete k�nnycseppet �s a foltos farok covert, a narancss�rga cs�t. 

A Timor Zebra Finch ( T. g. Guttata ) kakas: nagyon csek�ly vagy hi�nyzik a torl�d�s a torokban �s a mellben, sportol csak egy v�kony fekete mellszalagot; a hasa sokkal �lesebb, mint a f�nyes feh�r; mindk�t nem kisebb, mint a vad T. g. castanotis . 

Tekintse meg a fot�kat �s cikkeket (lent) a tov�bbi mut�ci�k megtekint�s�hez. A genetikai inform�ci�k (bele�rtve a teny�szt�si eredm�nyeket is) megtal�lhat�k az �ltal�nosan tartott mut�ci�kban. 

Sz�mos mut�ci� ismeretes, t�bbek k�z�tt (de nem kiz�r�lag):

Pied : (Autoszom�lis recessz�v). A mad�rban feh�r tollaz�s sz�tesik, n�ha annyira, hogy a madarak jellemz� jel�l�sei teljesen elsz�nez�dtek. Egyes madarak annyira er�sen piedesek, hogy teljesen feh�rnek t�nnek, �s nincs semmi jelz�s�k, m�g a k�nnycsepp sem; ezek a madarak teljesen el�rasztott feh�rek . A pied kombin�lhat� b�rmely m�s mut�ci�val.

Feh�r : (Autosz�m�lis recessz�v). Mind a kakas, mind a ty�k teljesen feh�r (nincsenek jel�l�sek, m�g a k�nnycseppek sem), n�ha kisebb sz�rke vagy gy�ngyvir�ggal a mad�r fej�n �s h�t�n. A k�l�nbs�g a nemek k�z�tti k�l�nbs�gre a cs�r sz�ne �ltal van: a kakasok a v�r�s cs�rrel vannak, a ty�kok a narancss�rga cs�rrel rendelkeznek. Szapor�t� teny�szt�k.

Fawn : (szexu�lisan �sszef�gg� recessz�v). Minden, ami norm�lisan sz�rke a mad�ron, vil�gosbarna sz�n� lesz. A jel�l�sek s�rtetlenek maradnak, de a fekete sz�nez�s s�t�tbarna sz�n�. A szemsz�nez�d�s v�r�ses barna, �s seg�t megk�l�nb�ztetni a foltos sz�rkeit�l sz�rmaz� selyemh�jat. A faunak sz�mos egy�b mut�ci�val kombin�lhat�, bele�rtve a piedes, a fekete mell�, a fekete arcot, a pingvint stb. Szapor�t� teny�szt�k.

Gesztenyef�n szeg�lyezett feh�r (CFW) : (szexu�lis kapcsolt recessz�v). Mind a kakas, mind a ty�k teljes elef�ntcsont feh�r sz�n�, de a kakas �s a ty�k meg�rzi a megfelel� jel�l�seket (m�g a k�nnycsepp is �rintetlen). �ltal�ban a kakas arc-tapaszok, a mellrudak �s a szeg�lyek enyh�n h�g�tanak, �s �gy t�nik, hogy a norm�l mad�r jelz�seihez k�pest gyeng�bbek. A Fawn-sorozat� CFW-ket "Continental CFWs" n�ven eml�tik, �s kr�mmel �nt�ttek; A sz�rke-sorozat� CFW-k az "angol CFW-k" n�ven szerepelnek, �s tiszta feh�r sz�n�ek. A CFW-k alkalmank�nti �tl�p�se a j�l megk�l�nb�ztetett sz�rke madarakhoz el�seg�theti a CFW sz�nez�s�nek intenzit�s�t. Szapor�t� teny�szt�k. Megjegyezz�k, hogy a CFW egy all�likus sorozatban van a Lightback g�nnel.

Recessz�v ez�st (sz�rke-sorozat� madarak); Recessz�v kr�m (fawn-sorozat� madarakban) : (Autosz�m�lis recessz�v). Ez�st: A mad�r norm�l sz�rke teste s�t�t ez�st�t mutat, �s k�nnyebb a testsz�nez�sben, mint egy norm�l mad�r. A jel�l�sek mind s�rtetlenek �s �l�nkek, mint egy norm�lis mad�r. Kr�m: selymes kr�m (h�g�tott fawn) testsz�n; �jra, a jel�l�sek s�rtetlenek �s �l�nkek maradnak.

Domin�ns ez�st (ez�st pasztell, domin�ns h�g sz�rke), ha sz�rke-sorozat� madarakban, domin�ns kr�mben (kr�msz�n� pasztell, domin�ns h�g t�cs�k), ha szarvasmarhaf�l�kben : (Autosom�lis domin�ns). Ez�st madarak (sz�rke-sorozat): K�kes-ez�st test, hasonl�an a recessz�v ez�sthez, kiv�ve, hogy a kakas arca foltjai �s a szeg�lyek kr�msz�n�ek, nem narancss�rga. Kr�mes madarak (fawn-sorozat): s�padt kr�m (h�g�tott fawn) testsz�n, ahol az arcon foltok �s a kakas oldal�n egy kr�mes fawn sz�n. Potenci�lisan hal�los t�nyez� van a kett�s t�nyez�j� form�ban. A recessz�v ez�st vagy recessz�v kr�mmel val� keresztez�s jav�thatja a sz�nez�st.

Penguin : (Autoszom�lis recessz�v). A fej, a h�ts� �s a sz�rnyak teteje a norm�l testsz�nek (a sz�rny �s a farok tollai ez�st�s b�l�ssel vannak f�s�lve vagy szeg�lyezve), de az als� r�szek (a test, a mell �s a hasa oldalai) a kakasnak nincs mellcs�kja vagy k�nnycseppje van, de megtartja a szeg�lyeket �s az arcv�d�ket. A ty�knak feh�r nyakai vannak a feh�r mell �s a hasa mellett, �s nincs k�nnycsepp. A h�tul�t�s h�g�t�sa. A pingvin m�s mut�ci�kkal (ez�st pingvin, fawn pingvin, fekete bozontos pingvin - feh�r orcokkal stb.) Kombin�lhat�. Az alkalmank�nti �tl�p�s a norm�l sz�rk�khez vagy a pelyhekhez k�pest jav�thatja a pingvin sz�nez�s�nek intenzit�s�t. Szapor�t� teny�szt�k.

Lightback : (Szexu�lis, recessz�v a norm�lis, de domin�ns CFW *). Vil�gos sz�rke test (k�l�nb�zik az "ez�stt�l"), h�g�tott, �velt foltokkal �s a f�rfi szeg�ly�vel, mik�zben megtartja a m�ly, fekete mellb�rt �s a k�nnycseppeket. Als� r�sze f�nyes feh�r. Sz�mos egy�b mut�ci�val kombin�lhat� az �rdekes eredm�nyekhez, bele�rtve a fekete-bozontos, ez�st�t, feketeb�r�eket stb. (Ennek a g�nnek a t�bbi nemihez k�t�d� tulajdons�gaival, p�ld�ul a Fawn Lightbackrel val� kombin�ci�ja megk�veteli az �tkel�s jelens�g�t, �gy nem garant�lt). * Megjegyezz�k, hogy a Lightback egy all�lsorozatban van a CFW g�nnel.

Crested : (Autoszom�lis domin�ns). A madaraknak egy tollas rozetta van a fej k�zep�n, a tollak k�zel egyenesen felfel�, �s k�l�nb�z� ir�nyokba n�nek. �gy t�nik, hogy nem okoz hal�los �llapotot a kett�s t�nyez�j� form�ban, mint a kan�ri. B�rmely m�s mut�ci�val kombin�lva el�fordulhat.

S�rga-cs�r : (Autoszom�lis recessz�v). Mindk�t kakas �s ty�k halv�nys�rga cs�rrel rendelkezik piros vagy narancss�rga cs�r helyett. B�rmely mut�ci�val kombin�ci�ban is el�fordulhat, de k�l�n�sen vonz�nak t�nik, ha s�t�t test� madarakkal kombin�lj�k a kontrasztot.

Black-cheeked : (Autoszom�lis recessz�v). A kakas norm�lis narancss�rga arca teljesen fekete sz�n�, �s a szeg�lyez� sokkal m�lyebb barna-fekete. Furcsa m�don, akkor a mut�ci� ty�kja is sportos, fekete arc� foltokat hordoz, de nincs mells�kja, vagy szeg�lye. A fekete-arc� fiatalok is fekete arc� foltokkal d�sz�tik. Ez a mut�ci� kombin�lhat� sok m�s �rdekes hat�ssal. Szapor�t� teny�szt�k.

Grey Cheeked (ha sz�rke-sorozat� mad�rra) vagy Fawn (ha a fawn-sorozat� mad�rn�l) : (Autosom�lis domin�ns). Ez�stfeh�r �s kr�mes test gazdag alv�zzal. Fekete mellszelet �s k�nnycseppek vannak jelen. Az arca azonban nem narancss�rga, hanem a narancss�rg�t�l a sz�rkig terjed. A g�mb�ly� foltok is f�l-narancss�rga �s f�lsz�rke lehetnek. Mindk�t nemben fekv� foltok vannak, de a ty�kok nem rendelkeznek mellrudakkal vagy szeg�lyekkel. A legjobb sz�nez�st �gy �rik el, hogy egy sz�rke boz�tos madarat teny�sztenek egy norm�l sz�rk�re (vagy egy fawn-cheeked mad�rra egy fawn); ha k�t sz�rke (vagy fawn) r�gta madarat teny�sztenek egym�snak, az ut�dok lehetnek vakok . Szapor�t� teny�szt�k.

Orange-Breasted : (Autoszom�lis recessz�v). A teardropok mindk�t nemn�l hi�nyoznak, az egyszer fekete f�lke �s a fark�n elhelyezett barna sz�n�rnyalat narancss�rg�ss� v�lik (k�l�n�sen a s�rg�s-sorozat� madarakn�l, a sz�rke-sorozat� madarak megtarthatj�k a fekete szeg�lyt), az arcvon�sai kib�v�lnek, �s mindkett� A kakas �s a ty�k farokfeh�rje narancss�rga �s feh�r foltos, fekete �s feh�r foltok helyett. A g�n egy p�ld�ny�t hordoz� madarak ("hasad�kok") cs�kkenthetik a k�nnycseppet, enyh�n narancss�rga szeg�lyt a fels� r�tegben l�v� feh�r cs�kokhoz, �s a h�mek narancss�rga sz�n�nek t�nhetnek a mellben. Kombin�lhat� m�s mut�ci�kkal. Szapor�t� teny�szt�k.

Black-mell�: (Autoszom�lis recessz�v). Nagyobb fekete mellcs�k, n�ha nagy, feh�r foltos, kib�v�tett narancss�rga sz�n� foltokkal (n�ha oly m�rt�kben kib�v�tve, hogy szinte az eg�sz fejet fedezik), a feh�r "foltok" a sz�rnyakon �s a farokr�kon hossz�k�sak, mindk�t nemben hi�nyzik a k�nnycseppek a sz�rny �s a farok tollai gyakran narancss�rga sz�n�ek, �s a fels� tetej� covertek nem rendelkeznek a norm�l korl�toz�ssal, hanem ink�bb a fekete tengellyel b�tyk�lnek. A ty�kok kr�msz�n�ek az arccal �s a torokkal, a mell sz�rke vagy buff, a has �s az orr pedig buff. A fekete-eml� g�n egyetlen p�ld�ny�t hordoz� madarak ("splits") gyakran fels�test� coverteket tartalmaznak, ahol a feh�r rudak m�r nem teljesen teljesen el vannak v�lasztva feket�n, hanem ink�bb �sszekapcsol�dnak. Tov�bb�, A sz�tv�gott kakasok is kiemelked�bbek lehetnek az arccsapk�kkal �s az eml�r�ddal �s / vagy furcsa alak� feh�r pontokkal a perem toll�n. Kombin�lhat� m�s mut�ci�kkal. Szaporod� teny�szt�k.

Fekete sz�n� : (Autosz�m domin�ns). A mad�r melanisztikusan jelenik meg: a cs�r �s a k�nnycsepp k�z�tt a norm�l feh�r sz�n� folt fekete (�s a ty�kok sz�rke), �s a kakas mellsora folytat�dik a mellkas mell�, ide�lis esetben eg�szen a ny�l�sig hogy a teljes hasa fekete. A ty�k sz�rke a mellkas mell�, a hasra pedig a fekete helyett. Kombin�lhat� m�s mut�ci�kkal. M�rs�kelten kih�v�st jelenthet a fajta sz�m�ra.

Florida Fancy : (Autoszom�lis egy�ttes domin�ns). Ha a "kett�s t�nyez�" a mad�rnak nincs minden fekete pigmentje, �s f�nyes feh�r vagy t�rtfeh�r testsz�nnel rendelkezik gazdag buff-sz�n� als� r�szekkel. A kakas mellcs�kja hi�nyzik, �s sem a ty�knak, sem a kakasnak nincs k�nnycseppje vagy fekete f�lje. A kakasok megtartj�k az arc�t �s a szeg�lyeket. Amikor az "egysz�l�s t�nyez�" (a "Florida Silver") madarak ez�st vagy halv�nysz�rke, �s fekete jel�l�sek (mellsz�v� h�mek, k�nnycseppek �s farokcs�kok mindk�t nemben) s�t�tsz�rke sz�n�v� v�lnak. T�bb m�s mut�ci�val kombin�lhat�. Szapor�t� teny�szt�k.

Isabel : (Autoszom�lis recessz�v). Olyan eur�pai mut�ci�, amely megegyezik a k�tfaktor� Florida Fancy megjelen�s�vel, de elt�r� eredet� (recessz�v) m�don, �s ez�rt csak a "kett�s t�nyez�j�" mad�rban l�that�.

Eumo: (Autoszom�lis recessz�v). S�t�t sz�rke mad�r fekete szell�z�ny�l�ssal �s szalonnal; a cs�r �s a k�nnycsepp k�z�tti t�r is fekete. Ezenk�v�l a kakas narancss�rga sz�n� foltja t�bbnyire hi�nyzik (sz�rk�vel helyettes�tve); a b�re �s a szell�ztet� ter�let nagyr�szt fekete; a farokfed�k �s a sz�rnyak r�szben vagy teljesen hi�nyoznak a feh�r pontok. Az Eumos tollas rendelleness�ggel rendelkezik (a sz�rny tollhegyek nem reteszelik egym�st), ami kipork�zott megjelen�st k�lcs�n�z nekik, �s megakad�lyozza, hogy j�l rep�ljenek; ez�rt a kisebb helyis�gekre is alkalmasak. Az �jonnan �rkez� csirk�k tov�bbi, alacsonyan fekv� �led�ket ig�nyelnek a h�zban, �s �rz�kenyek a hidegr�z�sra. Az Eumo csirk�ket a f�szekben 5-7 nappal a keltet�s ut�n azonos�tj�k a has�n lev� tollak (az eumos s�t�tsz�rke sz�n�, norm�l hangok) sz�ne; õk is nagyon s�t�t sz�nûek, �s frizzultak. Eumo egy recessz�v g�n, de a split-to-Eumo csirk�knek s�t�tebb sz�rke arca van, amikor elpirul, ahogy �rlel�dnek; ez�rt ezek a sz�tv�logat�sok, de semmilyen m�s id�pontban nem azonos�that�k. Szapor�t� teny�szt�k.

Kombin�ci�s mut�ci�k :

Narancss�rga sz�n� : fekete-faced �s narancssz�n�. A legfontosabb a kakasban: Az eg�sz ter�let az �llcsontt�l a mell als� r�sz�ig �s n�ha a fels� hasa r�sze narancs sz�n�. A fej nagy r�sze narancss�rga. A h�ton �s a sz�rnyakon narancss�rga narancss�rga vagy narancss�rga fazon. A kakasok megtartj�k a szeg�lyt, de nincs fekete k�nnycsepp, sem a feh�r t�r a cs�r k�zel�ben, mert narancss�rg�k.

Narancss�rga sz�n� : fekete foltos �s narancssz�n�. A legfontosabb a kakasban: A mad�r �sszes fekete sz�n� ter�lete narancss�rg�ja, �s az arc fedezete el�g nagy ahhoz, hogy a legt�bb fej�t lefedje. Az eg�sz mell is narancss�rga.

Orange-Bodied : fekete-faced, fekete-breasted �s Orange-Breasted kombin�ci�ja. A legfontosabb a kakasban: Az eg�sz fej, a torok �s a mellkas narancss�rga. A h�ton �s a sz�rnyakon narancss�rga narancss�rga vagy narancss�rga fazon. A csikok megtartj�k a szeg�lyeket.

Fekete sz�n� : fekete foltos �s feket�re n�z� kombin�ci�ja. Legnagyobb figyelemre m�lt� a f�szekben: Nagy�tott narancss�rga r�ncfoltok, fekete ter�let a cs�r �s az arcfel�let k�z�tt, szinte teljes mell �s hasa fekete.

Phaeo : A Florida Fancy (Isabel) �s a Black-Breasted kombin�ci�ja. A legfontosabb a kakasban: Ide�lis esetben az eg�sz fej narancss�rga, kiv�ve a feh�r �s a t�nd�r �s az arc (a k�nnycseppet narancss�rga sz�n�re cser�lik). A h�ts� �s a sz�rny t�bbi r�sze feh�r, neh�z narancss�rga nyakkend�vel, az als� r�szek meglehet�sen buffek, a mellrudak ide�lis esetben hi�nyoznak.

Felh�vjuk a figyelmet arra, hogy a fekete arc� pingvin h�mek feh�r arc�ak.

Tov�bbi mut�ci�k vannak Ausztr�li�ban �s Eur�p�ban, amelyek m�g nem �llnak az USA-ban. 

 

Kedvenc �telek

Panicum, feh�r k�les, jap�n k�les, kan�ri mag, toj�s �lelmiszer , z�ld �lelmiszer. A vadonban a zebra finch f�tartalma f�magokb�l �ll, k�zt�k: Enneapogon sp., Panicum decompositum, Echinochloa crus-galli, Danthonia sp. Cenchrus ciliaris, Digitaria brownii, Poa annua, Cynodon dactylon, Amphibromus neesi . A Zebra pinc�k mindig elhom�lyos�tj�k magukat. �rdekes, hogy a spinifex ( Triodia spp.) Magvakat ritk�n fogyasztj�k akkor is, amikor a f�fajok domin�lnak a zebra pinc�k ter�let�n. 

 

Term�szetes k�zeg

Legink�bb sz�raz �s f�lig sz�raz, f�ves, ny�lt ter�letek vannak, amelyek felsz�ni vizet �s sz�tsz�rt f�kat �s bokrokat tartalmaznak: nyitott gyepeket, s�smarh�kat, sz�raz savann�kat, savannai erd�ket, ny�lt ter�leteket, p�ld�ul legel�ket �s m�velt ter�leteket. Ker�lje a nedves vagy nedves tengerparti erd�ket �s a s�r� erd�ket. 

 

Szok�sok

A vadonban a Zebra Finches rendk�v�l szoci�lis �s csoportokban �l. A teny�sztelepek tagjai gyakran napi t�bbsz�r tal�lkoznak naponta, f�r�dni, rep�lni �s t�pl�lni. Zebra pintyek alkalmank�nt r�szt vehetnek az allopreeningben, �s nagyon szeretik a f�rd�st. A madarak az �lelmiszer, a f�szekanyag, az �rny�k, a f�szkek, a f�szekbej�r� �l�rudak �s a partner�k v�delme alatt veszekedhetnek; egy p�r tag v�di az er�forr�sokat csapatk�nt. Az �sszek�t�d� p�rok egym�s mellett �ld�g�lnek; a fiatalkor�ak is �sszegy�lnek. A vad zebra pintyek t�bbnyire monog�musnak t�nnek (csak alkalmank�nt extra p�r p�ros�t�ssal), �s �gy gondolj�k, hogy p�ros�tj�k az �let�ket. A f�szkeket a takarm�nyoz�si helyek k�zel�ben �p�tett�k be a t�vises boz�tban, a s�r� cserj�kben, a f�k �reg�ben �s az �reges ker�t�soszlopokban. F�szekb�l �ll� �p�t�anyagot gy�jtenek a talajr�l; A b�l�sanyag (�ltal�ban toll) �ltal�ban m�s f�szkekb�l lopott. A zebra pinc�k intra-specifikus f�szekparazitizmust alkalmaznak 13-32% -ban, amikor egy ty�k egy m�sik f�szk�be k�lt�zik, hogy toj�st rakjon. 

F�szek-talpf�k, �s nagyra �rt�kelik a f�szek f�szkel�s�t; A vadon �l� zebra pintyek f�szket �p�tenek a teny�szt�si id�nyen k�v�l, kifejezetten roosting sz�m�ra. A f�szek biztos�t�sa azonban nem sz�ks�ges , �s egy f�szekb�l egy f�rfi-n�i p�r l�trehoz�sa ut�dot eredm�nyez (ha a p�r k�t n�st�nyb�l �ll, val�sz�n�leg sok toj�st raknak fel). Ha nem szeretn�, hogy a madarak teny�szts�k (vagy a t�lzott toj�skock�zat k�vetkezm�nyeit szenvedj�k), helyezzenek el egy s�g�t, amely a rep�l�s egyik sark�ban helyezkedik el, k�r�l�lelve vagy egy nem m�rgez� �l� vagy selyem n�v�nyt , amely a f�szek helyett a fedelet . 

A Zebra Finches k�l�n iv�v�z-m�dszerrel rendelkezik, amelyr�l �gy gondolj�k, hogy alkalmazkodik a nyitott, sz�raz k�rnyezetben val� �lethez. Ellent�tben a k�zhiedelemmel, ez nem �rhet� el "a v�z szopogat�s�val". Ahelyett, hogy a zebra finch italok a v�zbe bocs�tja a sz�ml�t, azt�n a sz�ml�l�s beolvad�sa ut�n a nyelvet a garatba �ntve vizet vesznek fel, ahol a g�ge el�ls� r�sze azonnal behatolja a vizet a nyel�cs�be; a nyel�cs� perisztaltikus hat�sa, majd a vizet a term�nyre sz�ll�tja. Ezzel a m�dszerrel gyorsan felsz�vj�k a vizet, �s kevesebb id�t t�ltenek a v�z lyukak ragadoz�ival szemben; Ezenfel�l m�dszereik lehet�v� teszik sz�mukra, hogy kis mennyis�g� vizet, p�ld�ul harmatcseppeket kihaszn�ljanak, �s f�gg�legesen h�zz�k fel a vizet az egy�bk�nt nehezen hozz�f�rhet� forr�sokb�l.Portulaca intraterranea ), mint a hidrat�l�d�s, amikor a felsz�ni v�z nem a k�zelben van. 

A Zebra Finches f�leg a f�ld�n t�pl�lkozik, de a n�v�nyzetben �s a f�sz�lakb�l is t�pl�lkozik; a rep�l� rovarokat (pl. a rep�l�madarakat, a termeszeket) elkaphatj�k a leveg�ben, de ritk�n fognak rovarokat, m�g teny�szt�s k�zben is. A vad zebra pinc�k elker�lik a t�pl�l�kot nedves vagy nedves lev�lzetben. A vadon �l� csirk�ket f�k�nt a f�magok �s z�lds�gek teny�sztik. 

 

�rdekess�gek

A t�rsv�laszt�sn�l a zebra pinty csirke el�nyben r�szes�t egy olyan f�rfit, akinek a legvastagabb sz�ml�ja �s a legmagasabb zenesz�m van, mindkett� pedig j� �llapotot jelez. �k is el�nyben r�szes�tik a szimmetrikus jel�l�sekkel rendelkez� h�mket. Tanulm�nyok azt is kimutatt�k, hogy a l�bszalagok hozz�ad�sa a madarakhoz befoly�solhatja vonzerej�t az ellenkez� nemhez; A ty�kok kedvelik a kakas madarakat (szimmetrikusan elhelyezett) piros zenekarokkal (�s nem kedvelik a vil�gos z�ld s�vokat visel�ket), mik�zben a kakasok ink�bb a fekete zenekarokat viselnek (�s nem kedvelik a vil�gosk�k zenekarokat visel�ket). Az aranysz�n� szalagok mindk�t nemhez semlegesek.

B�r a zebra pinty az �lettartamra p�rosul, a magas hal�loz�si ar�ny gyakran ism�telt p�ros�t�sokat eredm�nyez. A p�ros k�t�st a partnere l�tja �s / vagy hallja, �s a tengelykapcsol�t egyes�tve z�rja le. Egy olyan mad�r, amelyet vizu�lis vagy hall�si �rintkez�s n�lk�l tartanak a t�rs�val, majdnem azonnal hozz�k l�tre az �j p�ros k�t�st, ha megfelel� egy�n �ll rendelkez�sre. �rdekes m�don ez az �j p�ros k�t�s nem g�tolja az �reg p�ros k�t�s �jb�li l�trehoz�s�t, ha az eredeti p�ros visszat�rt, k�l�n�sen akkor, ha az �jraegyes�tett p�r el�zetes teny�szt�si k�s�rletet v�gzett.

A Zebra p�colt ty�koknak 14 napos fertilit�si peri�dusa van, �s 10-13 napig t�rolhatj�k a sperm�t a p�rosod�st�l. B�r egyetlen sikeres p�ros�t�s megterm�keny�theti a teljes kuplungot, a zebra pintyek gyakoriak, am�g a toj�sokat el nem kezdik. A kopol�sok mind�ssze 67% -a eredm�nyezi a spermiumot �s a toj�steny�szt�st. Ezenk�v�l a toj�srak�s el�tt a ty�k v�gs� �sszekapcsol�sa megterm�keny�ti a toj�sainak 50-80% -�t. Az extra p�ros p�ros�t�sok megfelel� id�z�t�ssel lehet�v� teszik, hogy egy "k�boros" kakas az ut�dok jelent�s h�nyad�t viselje egy m�sik f�rfinak. A gyakori kopul�ci�k, amelyek az elv�l�s ut�n visszat�rnek, �s partnere �rz�se ("ragaszkodva ahhoz, hogy � maradjon a f�szekben �s a versenyt�rsak vezet�s�vel"), �gy gondolj�k, hogy p�rhuzamosan k�t�d� f�rfi strat�gi�i e kock�zat elleni v�dekez�sre. Miut�n a ty�k term�keny idõszak v�get �rt, a t�rsa nagyobb val�sz�n�s�ggel keres mag�nak extra p�ros kopul�ci�kat. A toj�k �gy t�nik, hogy extra p�ros kopul�ci�kat keresnek, amikor tal�lkoznak azokkal a h�mekkel, amelyek vonz�bbak, mint a t�rsuk.

A vadonban a zebra pinc�k toj�saikat a 4. vagy a v�gs� (ha kevesebb, mint 4) toj�st k�vet�en helyezik el, miut�n a toj�sokat 2 napos id�szak alatt kihajtj�k. A fogs�gban, mivel az �lelmiszer �s a v�z k�nnyebben beszerezhet�, a p�rok m�r kor�bban is r�szt vesznek toj�saikkal. Mivel az inkub�ci� a fogs�gban kor�bban megkezd�dik, egy toj�s �ltal�ban naponta h�z�dik, �gy nagyobb kor� �s m�ret� csirk�ket eredm�nyez. A zebra pintyek az egyed�li ausztr�l pinty �llatfaj, amely megfigyelhet� a f�szekhigi�nia gyakorl�s�ra, b�r sz�rv�nyosan.

A csirk�k alig hallhat� koldul�st hallanak a 3 napos korban. Miut�n a csib�k 6 naposak �s k�ny�r�let�k egyre hangosabban zajlik, egyszerre csak egy sz�l� l�p be a f�szkbe, hogy a fiatalokat t�pl�lja, hogy a m�sik sz�l� meg�llhasson. A legfeljebb 13 napos fiatal fi�k �szt�n�zhet�k arra, hogy k�ny�r�gjenek sz�mos tapinthat�, hallhat� �s vizu�lis jelz�ssel, mint p�ld�ul a f�szek rezg�se, a sz�mla vagy a fej megragad�sa, a koldul� h�v�sok meghallgat�sa �s piros sz�n� ceruz�k megtekint�se szemmagass�g. Az �let 13-16. Napja k�z�tt a csirk�k elkezdik megk�l�nb�ztetni sz�leik von�sait, �s nem v�laszolnak idegen ingerekre, hanem ink�bb f�lelemre reag�lnak. A 13 naposn�l id�sebb csirk�k elt�vedhetnek a f�szekb�l, �s id� el�tti gyarapod�st okozhatnak.

A ty�knak az els� h�napja sor�n elfogyasztott �lelmiszer mennyis�ge �lland�an befoly�solja a k�tegek �s a toj�sok m�ret�t, �gyhogy a nagyobb toj�sokkal rendelkez� nagyobb kuplungokat olyan ty�kok termelik, akiknek nagyobb a fogyaszt�sa, mint a f�szek. Ezenk�v�l az �let els� 40 napj�n, a nevel� sz�l�kn�l megjelenik a lenyomat. Feln�ttekk�nt a zebra pintyek legink�bb vonz�dnak olyan partnerekhez, akik hasonl�tanak a felnevelt sz�l�kre. 

A 2 �s 3 h�napos kor� fiatalok teny�szt�st ny�jthatnak ugyanabban a szezonban, amennyit kihaltak. A vad zebra finch fledglings �s fiatal �llatok magas hal�loz�si ar�nya (az alvad�kok 22% -a t�l�l a 80 napos korig) �gy gondolj�k, hogy kiv�laszthatja a fajta el�tti fajt�t.

A vadonban a keltet�si id�pont jelent�sen befoly�solja azt a korszakot, amikor a juvenilisek feln�ttkori sz�nez�kk� v�lnak. A fiatalok a szezon els� fel�ben kiharcoltak 80 napos koruk el�tt, a m�sodik f�lid�ben kikelt fiatalok 80-100 napos korban kezdt�k el a moltot, �s a fiatalok a teny�szid�szak v�g�re v�rtak eg�szen a t�lig a mulat�s el�tt. A Molting lelassul a zebra pintyben (minden ciklus 235-290 napot vesz ig�nybe), �sszehasonl�tva a legt�bb vizsg�lt pisztr�ngfajt�val, �s intenz�v teny�szt�si tev�kenys�g �s / vagy kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt lelassul. Ez azt hitte, hogy a zebra finomabb mobilit�st biztos�t a vadon �l� t�l�l�s jav�t�sa �rdek�ben. A Zebra pinc�k folyamatosan l�pkednek, �s �j moltot ind�thatnak, miel�tt egy el�z�t befejezett volna, vagy teljesen meg�ll�tan�k a moltot, ha a felt�telek t�ls�gosan rosszak.

A zebra pintyek sz�mos adapt�ci�val rendelkeznek, amelyek lehet�v� teszik sz�mukra, hogy t�l�lj�k sz�raz k�rnyezet�ket. P�ld�ul a f�szkel� zebra pelyheknek van a lipid (zs�r) g�tja a b�r�n, ami nagym�rt�kben cs�kkenti a v�zvesztes�get a b�r�n kereszt�l, de az �tereszt�k�pess�ge fokozatosan cs�kken 10 nap eltelt�vel. A dehidr�lt feln�tt madarak azonban k�pesek arra, hogy mozg�kony lipideket mozgassanak az �thatolhatatlan b�rr�teg r�szleges helyre�ll�t�s�hoz. Az �l�hely �jszakai h�m�rs�klete jelent�sen cs�kkenhet; A zebra pinc�rek haszn�lata a f�szkek sz�m�ra azt hitte, hogy seg�tenek enyh�teni a hideg stressz vesz�lyeit, mivel egy f�szekben egy�tt l�gnak, lehet�v� teszi, hogy a madarak �jszak�nk�nt melegek maradjanak �s energi�t takar�tanak meg.

A zebra pintynek egy m�sik �rdekes aspektusa a kakas dal: amikor a kakukfi zebr�k nagyon fiatalok (az �let els� h�rom h�napj�ban), megtanulj�k a f�rfi �nek�t, akivel er�s k�t�d�st mutatnak; Term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt ez a biol�giai apja, de ha a madarakat el�seg�tik, ut�nozhatj�k a nevel�sz�l� �nek�t. 

 

K�l�nleges szempontok

Zebra pintyek vitathatatlanul a legn�pszer�bb �s leggyakrabban tartott ausztr�l pinty fajok. Ingyenes teny�szt�k, ig�nyesek �s k�nnyen kezelhet�k, ez�rt ide�lis kezd�knek. �k a sz�nes mut�ci�k sz�les v�laszt�k�ban is megtal�lhat�k. Foglalkoztat�si v�rhat� �lettartama jellemz�en 5-7 �v. 

Mert n�mik�pp agressz�v, zebrapinty kell elhelyezni, vagy egy p�r egy ketrecben vagy h�rom vagy t�bb p�r per burkolat (mindaddig, am�g ez el�g nagy ahhoz , hogy k�nyelmesen illeszkedjen �ket). H�rom, n�gy vagy �t mad�rh�z egy�ttesen szinte mindig a veszeked�st, �ld�z�st, a tollal val� kopaszt�st �s az agresszi�egy�b jeleit eredm�nyezi. A Zebra Finches egy vegyes k�z�ss�g r�sz�v� is v�lhat, ha a t�bbi mad�r k�pes a v�delemre. A tolakod� viselked�s�k miatt a vegyes kollekci�ban elhelyezett zebra pintyek jobban m�k�dnek, ha �r�l�kkel �s sz�ttekkel vannak ell�tva, mint waxbill�kkal �s egy�b gyepsz�rrel. Ezenk�v�l a gy�jtem�nyt t�rol� burkolatnak el�g nagynak kell lennie, �s sz�ks�g eset�n elegend� h�vellyel, �telekkel �s rejtekhelyekkel (pl. N�v�nyek ) kell rendelkeznie a gyeng�bb madarak sz�m�ra, hogy sz�ks�g eset�n menek�lhessen. 

A madarak t�lzs�folts�ga (t�ls�gosan sok helyen t�l kicsi helyet foglal el) ugyanazokat az agressz�v probl�m�kat okozhatja, ez�rt a zebra pintyek helytelen�l vannak elhelyezve a kis�llatboltokban, gyakran kopaszodnak vagy hi�nyoznak a farok tollai. A jobb oldali k�pen l�that� egy tipikus Zebra Finch megjelen�se: hi�nyzik a toll a nyaka m�g�tt. Alkalmank�nt az egy�ni mad�r kialakulhat a kop�s, �s nem javulhat, annak ellen�re, hogy megfelel� k�rnyezetet �s �trendet biztos�t; ebben az esetben a jogs�rt� madarat el kell t�vol�tani a saj�t h�z�ba, mivel nem val�sz�n�, hogy "rehabilit�lni".

A toj�sk�t�s a zebra finch ty�kokban el�fordulhat, k�l�n�sen akkor, ha a toj�sokat folyamatosan elt�vol�tj�k a f�szk�kr�l. A toj�sok elt�vol�t�sa serkenti a ty�kot, hogy t�bbet l�sson, �s k�ros�thassa kalciumrakt�rait. A biztons�gosabb alternat�va az �sszes f�szek tart�ly�nak �s anyag�nak elt�vol�t�sa �s / vagy a ty�knak t�bb nem term�kenys�ges vagy dummy toj�son val� elhelyez�s�t jelenti. A fiatal �s a r�gi ty�kok legink�bb fog�konyak a toj�s k�t�s�re, k�l�n�sen ha hideg / nedves id�j�r�snak vannak kit�ve.

A zebra pintyek szint�n b�lparazit�kb�l (pl. K�r�mf�rgek, tapeworms, coccidia stb.) Szenvedhetnek, �s csillap�t�sra lehet sz�ks�g; a k�ls� parazit�k k�z� tartoznak az atk�k, a mallofagan tetvek �s a hippoboscid legyek. Az elh�z�s akkor fordulhat el�, ha a madarak t�l kicsi h�zban vannak, vagy eg�sz �vben gazdag �telt fogyasztanak; ez�rt megfelel� gyakorlati lehet�s�get kell biztos�tani a gyakorl�sra, �s a teny�szt�s sor�n szigor� �trendet kell adni. B�r erõs fajok, fût�tt mened�ket aj�nlunk, ha a madarakat a szabadban 6 � C alatti hõm�rs�kleten tartj�k. Mivel a zebr�k olyan term�kenyek, nevel�sz�l�k�nt is lehet �ket haszn�lni . 

A Zebra Finch �ll�t�lag hibridiz�l�dott a k�vetkez� fajokkal: k�k szem� papag�j pisztr�ng ( Erythrura trichroa ), Owl finch (Taeniopygia bichenovii ), Fekete-tork� Finch ( Poephila cincta ), Maszkos Finch ( P. personata ), Shaft-tail ( P. acuticauda), Diamond Firetail ( stagonopleura guttata ), szilva fej� Finch ( neochmia modesta) k�kapinty ( N rengeteg ( Munka ), Beng�li Munia ( Lonchura acuticauda ), feketefej� Munia ( L. atricapilla ), Afrikai Silverbill ( L. cantans ), Gesztenyely� Munia ( L. castaneothorax ), Society finch ( L. domestica ) ez�stbill ( L. griseicapilla ), feh�r foltos munia ( L. leucosticta), Az indiai Silverbill ( L. malabarica ), a h�romsz�n� Munia ( L. malacca ), a feh�r rumped munia ( L. striata), a Java sparrow ( Padda oryzivora), a Szent Helena viaszlapok ( Estrilda astrild ) ( Lagonosticta rubricata ), v�r�sb�rl� ( L. senegala ), feh�rv�r� vet�mag ( Serinus leucopygius ) �s afrikai kagyl� ( Ortygospiza atricollis ). Vigy�zzon, hogy megakad�lyozza a keresztteny�szt�st, ha ezeket a fajokat egy�ttesen t�rolja. 

 

Teny�szt�si id�szak

A vadon �l� zebra pintyeket az �rlel� f� vet�mag rendelkez�sre �ll�sa r�v�n stimul�lj�k, �s kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt k�pesek opportunista, aszepszint� teny�szt�sre. Ausztr�li�ban Ausztr�li�ban a teny�szt�s id�z�t�se �ltal�ban szezon�lis mint�t k�vet, �m v�ltozik a mad�rfajok �ltal elfoglalt ter�let kl�m�j�val �s a r�gi� n�v�nyi n�veked�si ciklus�val. �ltal�ban ez azt jelenti, hogy a d�li �s keleti madarak �ltal�ban tavasszal (�s n�ha �sszel), a ny�r �szaki fajt�j�ba tartoz� madarakat �s a sz�razf�ldi ter�leteken �l� madarakat erratikusan (esetenk�nt egy teljes �vet nem teny�szt�s n�lk�l) a kisz�m�thatatlan csapad�k �s a f� n�veked�se miatt.

�szak-Ausztr�lia: teny�sz cs�csok ny�ron; a nedves szezon elej�n (november �s december), a nagyon er�s csapad�k miatt meg�ll a nedves szezon k�zep�n, �s �jraindul a nedves szezon v�g�n (m�rcius �s �prilis).

D�lnyugat-Ausztr�lia: a teny�szt�s tavasszal �s ism�t �sszel t�rt�nik (az es� t�bbs�ge a t�li h�napokban fordul el�, de ezek a h�napok t�l hidegek ahhoz, hogy lehet�v� tegy�k a teny�szt�st).

Kelet-Ausztr�lia: hasonl� a d�lnyugati Ausztr�li�hoz.

NSW �nt�z�tt ter�let�n: a teny�szt�s eg�sz �vben zajlott, kiv�ve j�liusban (a leghidegebb h�napban).

A fogs�gban a zebra pintyek eg�sz �vben j�rnak. 

Azok a t�nyez�k, amelyek �gy t�nik, hogy a zebra pintyeket teny�sztik:

Az �rlelt f�mag rendelkez�sre �ll�sa

F�szek helyek / tart�lyok el�rhet�s�ge

Olyan t�nyez�k, amelyek g�tolj�k a teny�szt�st a zebra pintyben:

Alacsony k�rnyezeti h�m�rs�klet

Asz�ly / dehidrat�ci�

Teny�szt�si tippek

A teny�szt�si �trendet (amely mag�ban foglalhatja: toj�s, z�lds�g, cs�r�zott vet�mag, f�lig �rett magvak a sz�raz vet�mag mellett) a tervezett teny�szt�st megel�z� 1 h�nappal kezd�dik. A p�rokat ugyanabban a h�zban kell bevezetni egym�shoz, mivel a fizikai �rintkez�s k�pess�ge el�felt�tele a k�t�sk�pz�snek. Madarak, akik a k�t�s �sszeszednek egym�ssal �s el�id�znek egym�st. A p�ros�t�s �ltal�ban csak n�h�ny napig tart.

B�r ezek a madarak sikeresen szaporodnak egy kis ketrecben, nagyobb h�zat, p�ld�ul rep�l�s ketrecet vagy mad�rh�zat szeretne. A k�rnyezeti h�m�rs�kletnek legal�bb 12 � C-nak kell lennie, ide�lis esetben 20- 30 � C-on. Ha nem teny�sztj�k, a zebra pintynek legal�bb egy h�velyknek megfelel� burkolatnak legal�bb 36 h�velyknyinek kell lennie, a zebra pintyeket egy p�rb�l �ll� ketrecbe vagy egy kol�ni�ba lehet teny�szteni. a teny�szt�s termel�kenyebb, �s lehet�v� teszi a teny�szt�si eredm�nyek jobb ellen�rz�s�t.A teny�sztett madarak eset�ben a kol�ni�ban ne feledkezzen meg kevesebb, mint 3 p�r ugyanabban a (nagy m�ret�) h�zban, hogy cs�kkentse a harcok el�fordul�si gyakoris�g�t. A p�rosn�l nagyobb f�szektart�knak egy kol�nia teny�szt�si h�zban kell lenni�k, �s mindegyik�k ugyanazon a magass�gon helyezkedik el, hogy cs�kkentse a harcot. A kol�nia vagy vegyes gy�jt�ses teny�szt�s azt eredm�nyezheti, hogy a zebra pinc�k ellopj�k a t�bbi p�r f�szkeit, ami konfliktusokat, toj�sok �s csirk�k elveszt�s�t, valamint a teny�szt�si tev�kenys�gek megzavar�s�t eredm�nyezi. 

A h�m Zebra Finch a ty�kra t�maszkodva felh�zta a l�nyt, a fark�val szemben, �s a nyak�t, az arc�t, a mell�t �s a sz�leit tomp�tott�k. � fogja �nekelni a sz�m�t, mik�zben k�zeledik hozz� egy sor elfordul� ugr�ssal, vagy mik�zben egy k�rbe ugrik k�r�l�tte. Ahogy k�zelebb l�p, gyakran �sszecsapja �s t�rli a sz�ml�t a s�g�ren. Ha a n� elfogadja az udvarl�s�t, akkor leborul �s faragni fogja a fark�t, hogy megh�vja a t�rsul�st. P�rosod�s ut�n a f�rfi is remegheti a fark�t. Ez az eg�sz udvarl�si sorozatot (bele�rtve az �sszekapcsol�d�st) naponta t�bbsz�r is meg lehet ism�telni. B�r a p�ros k�t�sek er�sek, az extra p�ros p�ros�t�sok �s az intra-specifikus f�szekparazitizmus gyakori el�fordul�sok sz�mos olyan tudom�nyos iratban besz�moltak, amelyek a zebra finch teny�szt�st kol�ni�ban tanulm�nyozt�k. 
 

A Zebra Finches f�szkel majd b�rmiben (a vet�magot, a padl�t �s a n�v�nyeket), de �ltal�ban nagyobb m�ret�, csukly�s / ov�lis bambusz f�szket vagy f�lig nyitott f�szkel�ket szeretne. B�r gyakran ink�bb a f�szk�ket helyezik el a h�z fels� sark�ra, �ltal�ban hajland�ak b�rmilyen f�szket fel�p�teni. A vad zebra pintyek gyakran kerek f�szkeket �p�tenek a t�sk�s vagy sz�r� faj� bokrok, bokrok vagy apr� f�k k�z�tt, b�r r�gz�tett�k �ket �reges csom�k, f�k lyukak�nt, m�s fajok �reg f�szkein�l, a madarak nagy f�szkein bel�l a zs�km�ny �s az �p�letek zugaiban vagy f�lk�iben. A fogs�gban (mint a vadonban) a Zebra Finches sz�mos f�szkel� anyagot fogad el, t�bbek k�z�tt: f�, burkolat, k�kuszrost, kan�ri f�szkel� anyagok (elker�lend� a hajat), tollak, apr�tott WC-pap�r �s apr�tott �js�g;

Tipp : A zebra pinc�k hajlamosak arra, hogy f�szk�ket t�lcsordozz�k, annyira, hogy a toj�sok k�zvetlen�l kiny�ljanak a ny�l�sb�l, �s �gy t�nik, hogy "kifutottak". �k is lehetnek ilyen lelkes f�szek�p�t�k, hogy tov�bbra is �p�tenek egy m�sodik f�szket az els� tetej�n, m�g akkor is, ha m�r benne toj�st tartalmaznak, �gy a toj�sok elt�nnek a f�szkel� r�tegek alatt. Mindk�t probl�ma elker�l�se �rdek�ben csak egy kis mennyis�get (kb. Egy mar�knyi) f�szekanyagot adjunk naponta, �s ne f�szkel� anyagokat biztos�tsunk, amikor a f�szek el�g komplett ahhoz, hogy a p�r k�nyelmesen emelje a csirk�t (kb. f�szekkos�r vagy doboz). Ha a probl�m�d a zebr�k teny�szt�se t�l gyakran, t�vol�tsa el a f�szket �s a f�szkel�ed�nyeket a ketrecb�l (bele�rtve a magcs�sz�ket, amelyeket cs�szer� magtov�bb�t� vagy vet�maglerak�kkal kell helyettes�teni, hogy a ty�kok ne fek�djenek be). Ha nincs j� hely�k a toj�s elpuszt�t�s�ra, akkor v�g�l meg�llnak. A nemi teny�szt�s sor�n a nemzetis�gi mad�rfajokba val� elk�l�n�t�se seg�thet cs�kkenteni a fajt�hoz val� vezet�st.

Mind a kakas, mind a ty�k fel�p�ti a f�szket, �s inkub�lja a tengelykapcsol�t, m�g �jjel is aludt a f�szekben. �rdekes, hogy a vadonban, ha a k�rnyezeti h�m�rs�klet meghaladja a 38 � C-ot, a madarak a nap folyam�n fedetlenek maradnak. Az inkub�l�si id� 11-15 nap, att�l f�gg�en, hogy a p�ros mennyire inkub�l�dik. Miut�n a toj�sok ny�lnak, mindk�t nem viszi a csirk�ket. A vet�magon k�v�l adjon toj�sos �telt�s a z�ld �teleket a sz�l�k sz�m�ra, hogy a fiatalok t�pl�lj�k, �s gy�z�dj�n meg r�la, hogy a tinusz csont mindig rendelkez�sre �ll. �l� �telek nem sz�ks�gesek, �s ritk�n fogj�k venni, ha rendelkez�sre �llnak. A fiatalok fuzzy lefel� ny�lnak, 6-7 napos koruk el�tt kinyitj�k a szem�ket, �s 10 napig �rik el. A f�szekf�l�k 14 napos korukig teljesen tollak voltak, de a ty�k a csirk�ket tov�bbra is �jf�lig t�lti, am�g el nem telik n�h�ny nappal az elfogyaszt�suk el�tt. A f�szek ellen�rz�sei j�l toler�ltak. Z�rt cs�kokat kell alkalmazni, amikor a csib�k k�r�lbel�l 6 naposak.

Miut�n 21 napos korukban megnyert�k, a fiatalok visszat�rhetnek a f�szekbe, hogy �jszaka lehajtanak. Miut�n teljesen f�ggetlenek (kb. 3 h�ttel az elszabadul�s ut�n), a fiatalokat el kell t�vol�tani a saj�t ketrecbe, hogy a sz�l�k ne vegyenek r�juk, �s hogy a fiatalkor�ak ne szak�ts�k meg a sz�l�k teny�szt�s�t. A p�rok gyakran szeretn�k folytatni a tengelykapcsol�t a tengelykapcsol� ut�n, ez�rt �vente 2-3 k�t�sre kell korl�tozniuk a reprodukci�s stressz korl�toz�sa �rdek�ben. Amikor nem teny�sztik, a madarakat szigor� �trendben kell t�pl�lni, ahol a toj�s, a z�lds�gek �s a cs�r�zott magvak korl�tozottak. A f�szkeket �s a f�szkel� anyagot el kell t�vol�tani a h�zb�l. A fajt�hoz val� meghajt�s tov�bbi cs�kkent�se �rdek�ben a madarakat kiz�r�lag h�m �s csak n�i h�zakra lehet v�lasztani, ide�lis esetben egym�sb�l kil�t�stalanok �s hangok n�lk�l. 
 

�letciklus

Kapcsol�d� cikkek)

Ha tulajdonosa ennek a fajnak, �s szeretne �rni egy cikket a vel�k kapcsolatos tapasztalatair�l ezen az oldalon, k�rj�k, k�ldje el a cikket a lehets�ges bejegyz�sre ezen az oldalon. K�lcs�nt kapsz neked!

Zebra Finches

Zebra Finches - A mut�ci�kr�l, a genetik�r�l �s a madarakr�l k�sz�tett k�pek a teny�szt�, Garrie Landry �ltal �rt�kes�tve.

Finches fajt�k - eFinch profilok k�l�nb�z� zebra finch mut�ci�kban.

Zebra Finch tapasztalatok Ausztr�li�ban - Ismerkedjen meg err�l a fajr�l a vadonban.

A Zebra Finch - Kerri McCoy cikk.

A fekete arc� Zebra Finch - cikk, Frank Nielsen.

Zebra Finch - �nekl� sz�rnyak A vad�szfajt�k profilja, bele�rtve a dalcsipeszt.

ZBirds - A teny�szt� weboldala a madarakr�l k�sz�lt fot�kkal.

Zebra Finch Society - Nemzeti Finch Club (Zebra Finch).

Zebra Finch Biology - A taxon�mi�r�l, az �l�helyr�l, a terjeszt�sr�l �s egyebekr�l sz�l� cikk.

A Fasz�n - Genetika megjegyzi, fot�kat �s n�h�ny t�rt�netet a mut�ci� l�trehoz�s�nak Ausztr�li�ban.

Bart Houben gal�ri�ja az NZC Show 2011-t�l - Zebra finch mut�ci�k gal�ri�ja.

Zebras 2012 - Zebra finch mut�ci�k gal�ri�ja.

Zebra finch mut�ci�k a vil�g - rajzfilm grafik�ja a zebra finch mut�ci�k.