A helyzet az, hogy az eny�mre meg az van �rva, hogy 1 l v�zben 1 g. Nekem van 1 g-os m�r�kanalam (ORLUX vitaminokhoz adnak) ami kb. 1/4 k�bcenti. Ha kb. a k�shegynyi is ennyi, akkor az ink�bb literbe val�, mint f�lbe. Egy�bk�nt a v�znek �ppen hogy s�rg�s �rnyalat�nak kell lenni akkor j�.

JAVALLAT:

hasmen�sek megel�z�s�re,
az eg�szs�ges b�lm�k�d�s fenntart�s�ra,
stresszhat�sok kiv�d�s�re, antibiotikum ad�s ut�n
a gy�gyszerfelhaszn�l�s jelent�s m�rs�kl�s�re,
az elhull�s cs�kkent�s�re.

ADAGOL�S: 3-5 g / 10 liter iv�v�zhez

T�ROL�S: 2-8 C k�z�tt

Laktiferm M (por).

A sz�rnyasok eg�szs�ges b�lfl�r�j�t visszap�tl� �s fenntart� probiotikum. Az em�szt�s �s az er�nl�t jav�t�s�ra szolg�l� term�szetes hat�anyag� k�sz�tm�ny. A stabil b�lfl�ra �ltal cs�kkennek a stresszhat�sok �s a gy�gyszer felhaszn�l�s, valamint az em�szt�rendszeri megbeteged�sek (elhal�sos b�lgyullad�s, elhull�s, stb.). Elker�lhet�k a gy�gyszerez�sek mell�khat�sai, a gy�gyszercsapda. Term�szetes anyag, magas hat�anyagszint.

�sszetev�k:
- �l� tejsavbakt�riumok kever�ke grammonk�nt 1 x 10 a kilencediken CFU/gr

Beltartalom / kg:
- A-vitamin: 800.000 NE
- D3-vitamin :250.000 NE
- E-vitamin: 2.000 mg
- K3-vitamin: 200 mg
- B1-vitamin: 250 mg
- B2-vitamin: 750 mg
- B6-vitamin: 200 mg
- B12-vitamin: 2 mg
- Pantoten sav: 1.500 mg
- Niacin: 4.000 mg
- Folsav: 20 mg
- Biotin: 10 mg
vitaminok tiszta sz�l�cukorban

A madarad r�h�s. Vagy r�hes. (Nem tom hogy nyelvtanilag melyik a helyes, mindenesetre valaki ezt mondja, valaki meg azt.....)

Megijedni abszol�t nem kell t�le, mind�ssze annyi a teend� hogy r��r�s id�dben (persze a mad�r jobban "szeretn�" ha ez min�l el�bb megt�rt�nne) sz�pen bes�t�lsz egy gy�gyszert�rba, ahol k�rsz perubalzsamot vagy parafin olajat, esetleg vazelint. Rajtad m�lik hogy neked melyik a legszimpatikusabb, �n anno ilyen c�lra perubalzsamot szoktam alkalmazni. Nem kell nagy mennyis�g, egy pici t�gelyben sim�n el�g nem 1, hanem 101 mad�rra. Miut�n hazam�sz, fogsz egy f�ltiszt�t� p�lcik�t, �s kicsit belem�rtod a perubalzsamba, majd a madarat (ja, elfelejtettem, �t k�zben meg kell fogni) egyik kezedben tartva a m�sik kezedben l�v� f�ltiszt�t� p�lcik�val bekened a cs�r�t. Mehet egy kev�s a viaszh�rty�ra is, csak az orrlyukakra figyelj, hogy az�rt meg ne fulladjon. Lekezelheted a l�bait is, mert el�rehaladott �llapotban a l�bak b�r�n is megjelenhetnek ezek a d�g�k (r�h atk�k). (A te madaradon am�gy nem besz�lhet�nk el�rehaladott �llapotr�l, ez m�g �ppen csak kezd�d� dolog.) Az �l�botoknak viszont kuka! Att�l nem kell megijedned hogy a cs�r k�rny�ki tollakat �sszekened a cuccal, �rtani semmik�ppen nem �rtasz vele ha oda is jut. A kezel�st k�vet�en a madarad kb 1 h�tig, de ha kicsit sok perubalzsamot vitt�l fel r� akkor ak�r 2 h�tig is el�g ocsm�nyul fog kin�zni, de ne f�lj, a knemidocoptesek az alatt az id� alatt ki fognak purcanni, �s a madarad meg sz�pen letisztul a r�ragadt perubalzsamt�l.
Mindenesetre azokat a cuccokat, amit bels�leg kell adagolni felejtsd el, t�bbet �rtasz vele, mint amit haszn�lsz. Ezt helyileg kell kezelni, �s a le�rt m�don kezelve 1-2 h�t alatt olyan lesz a cs�re mint �j kor�ban.

Ja, a vitamint elfelejtettem: ha v�ltozatosan t�pl�lod �ket, ami most tavasszal m�r k�nny� lesz, akkor kieg�sz�t�s nem sz�ks�ges. A cs�r�ztatott mag tulajdonk�ppen multivitamin, �n a fel�t akkor adom, mikor �pp csak megpattan a magh�j, m�sik fel�t 2 nap m�lva, mikor kicsi z�ld cs�ra van m�r rajta.

Ha m�gis vitaminozni akarsz, akkor a Jolovitot aj�nlom (takarm�nyboltban, �llateledel boltban szokott lenni), ebb�l havonta egy h�tig kell adni a v�zbe. J�k a Purina takarm�nykieg�sz�t�k is, �s nem dr�g�k.

- Sz�pia - Hozz� sem ny�lnak, ez�rt vettem m�sikat.
- cser�p t�lk�s �sv�nyi anyagos cs�rkoptat�, azt szokt�k eszegetni (nemtom a nev�t)
- 200 Ft- os kis gy�m�lcs�s �sv�nykocka (�r�b�l �t�lve cs�rkoptat�sra j� csak)- szint�n nem eszik.

Orlux vitamint kapnak. A "Ferti-vit" -et, ezt aj�nlott�k. Ez szaporod�s serkent� vitamin, tartalm�ban teljesen megegyezik az Opti-breed-del, lecsekkoltam, mind�ssze az E vitamin tartalma magasabb (az Opti breed val� tollk�pz�sre ...stb.-�rdemes megn�zni az �sszet�tel�t). ezek az�rt szerintem mind j� term�kek. Mikor a Doki megvizsg�lta vagy 3 h�napja, semmi �l�sk�d�je nincs azt mondta. B�r lehet, hogy csak �n agg�dom t�l, tavasz van stb... de nekem soknak t�nik �gy, hogy most v�ltott intenz�ven tollakat.

K�t l�bon csak a beteg mad�r pihen, �gyhogy a f�ll�b ok�.
Nem az �ra�ll�t�s miatt f�radt? Nem vedlik? Egy langyos f�rd� nem �rtana.
Egy�bk�nt a szem�t lenne �rdemes figyelned, ha beteg, akkor kicsit h�zott, citrom alak� a szemecsk�je, ha rendben, akkor sz�p kerek, �l�nk.
Esetleg egy fot�t tudsz feltenni?

�sszet�tel: 0,25% permetrin

Sz�val szinte ugyanaz mint a PiretMIX vagy az Insectid eset�ben. (A PiretMIX eset�ben van egy m�sodik �sszetev� is benne, valamivel jobb a hat�sfoka tal�n emiatt).

Betegs�g, fi�kanevel�s, k�lt�s... ezek mind olyan helyzetek amikor a mad�r vitamin �s �sv�nyi anyag ig�nye megn�. Ezeket c�lszer�en k�l�nf�le vitamink�sz�tm�nyekkel lehet kiel�g�teni. Szerencs�re manaps�g sokf�le �s igen j� min�s�g� vitamin kaphat�. Ezek nem olcs�k! Ha a boltb�l 200-300 Ft k�r�li "l�tty�t" veszel, az szinte majdnem biztos hogy semmire sem j� vagy esetleg t�bbet �rtasz vele mint haszn�lsz.

Bev�lt vitamink�sz�tm�nyek, illetve �sv�nyi kieg�sz�t�k (a teljess�g ig�nye n�lk�l):

Hemavit Gold -csal�d. Ezek k�l�nf�le szitu�ci�kban haszn�latos vitamin k�sz�tm�nyek. pl: Hemavit Gold Vital (�ltal�nos c�l� er�s�t� vitamin), Hemavit Gold Nest (szaporod�st serkent�), Hamavit Gold feder (tollk�pz�shez, vedl�shez).

KORMIVIN ZVT+REPTIL (El�g �sszetett vitamin �s �sv�nyi kieg�sz�t� ennek megfelel�en meglehet�sen dr�ga)

Calcium Columba (K�nnyen �s j�l felsz�v�d� kalcium forr�s, amit a v�zhez kell adagolni = garant�ltan c�lba �r).

Az almaecet adagol�s�t nyugodtan folytathatod, de ne adj egyszerre almaecetet �s m�s kieg�sz�t�t vagy gy�gyszert, mert befoly�solja a felsz�v�d�sukat. A vitaminok adagol�sa k�zti id�ben (mivel azokat k�ra szer�en kell alkalmazni) nyugodtan adhatod az almaecetet. Az �sszes vitamin �s �trendkieg�sz�t� k�sz�tm�nyhez mell�kelnek adagol�si �tmutat�t, ezt most nem �rom le, mert m�s �s m�s mindegyikn�l.

Bocsi ha butas�got k�rdeztem .

Ink�bb direkte �sv�nyi kever�ket. Pl. Calcium Columba vagy valami Gritt f�les�get.

Ember. Meg gy�gyn�v�ny szak�zletek.

Nem, nem... Az almaecetben pont az almaecet a l�nyeg. Az�rt j�, mert kipucolja a b�l�s�t a mad�rnak. Egyr�szt maga az ecetes, savany� k�zeg nem kedvez� a baciknak, m�sr�szt mag�ban az almaecetben tal�lhat� anyagoknak van igen j�t�kony hat�sa. Adhatod mint egyszeri k�r�t vagy ak�r folyamatosan minden nap (kiv�ve ha vitamint vagy gy�gyszert teszel a v�zbe, mert befoly�solja a felsz�v�d�sukat, �gy akkor nem c�lszer� adni).

5%-os almaecetb�l 2 dl v�zhet 0.5 -1 ml -t adj. Ezt ak�r eg�sz s�r�n is adhatod (heti 2-3 alkalommal).

Egyszeri alkalommal 2 dl v�zhez 3 ml -t (ha 10% -os az almaecet, akkor term�szetesen csak fele ennyit). Az ezt k�vet� napon pedig mehet a probiotikum.

Amire m�g �rdemes odafigyelni, hogy lehet�leg kev�s almaecetet adj akkor amikor a madaraknak am�gy is magasabb a kalcium ig�nye, mert az almaecet rontja annak a felsz�v�d�s�t.. (pl toj�srak�s idej�n kifejezetten nem j� �tlet almaecetet adni).

- �l�hely�n az odujuk kicsi, p�rad�s �s meleg, nincs sz�ks�ge a f�szekanyagra teh�t �szt�n�sen ez�rt hordja ki a forg�csot/f�r�szport az �ltalunk adott m�vi odukb�l, viszont ez az od� sokkal v�konyabb fal� mint egy �l� f�ban l�v� f�szkel�hely, ez�rt nek�nk kell azt �gy kialak�tani, hogy az megfeleljen a sz�mukra �s biztos�tsa a term�szetes od�

h�rmas k�vetelm�ny�t:

- legyen legal�bb 7 fi�k�nak elegend� bels� tere, valamint z�rt kivitelez�s� minimum 51 mm.-es beb�j� ny�l�ssal. Az alja pedig homor�, hogy ne guruljanak sz�t a toj�sok.

- legyen melegtart� �s p�rad�s,

- legyen rejtett, hogy ne zavarja semmi �s senki !!! a p�rt a kotl�sban...majd a nevel�sben, (kiv�ve az etet�st, legfeljebb a napi 1 f�szekkontrolt )

mindezeket az�rt tudjuk, hogy nem biztos�tja a r�tegelt lemezb�l k�sz�lt odu eggyike sem.

�rdemes lenne kit�rgyalni, hogy ki mit v�ltoztatna az odun, hogy el�rje a fenti krit�riumok megk�zel�t�s�t ?

Majdnem minden od�m p�r�sodott bel�lr�l, oly m�rt�keben, hogy m�r cseppek voltak az od� bels� fel�n. Ez vesz�lyes lehet gomb�s fert�z�sek miatt �s h�v�sebb id�ben, ha fi�k�kra csepeg a "v�z" az megf�z�st, majd elhull�st okozhat! Erre ez a megold�s, hogy az ilyen od�kat minden oldalon a tetej�t�l sz�molva kb 2-3 cm-re oldalank�t 2-4db 12 mm-es furattal l�ttam el. �gy j�l szell�z�v� v�ltak az od�k, nem vizesek.

Amit le�rok lehet, hogy nem k�vetend� p�lda, de �n �gy csin�lom:

Az enrobioflox �ltal�ban lefog mindent, �n nem nagyon haszn�lom m�r mert nagyon sok t�rzs rezisztens� v�lt a hat�anyag�ra( enrobiofloxacin), egy�bk�nt Karyflox n�ven is kaphat�.

Ha a t�l r�vid ideig vagy t�l alacsony adagban kezeled, akadhat n�h�ny bakt�rium ami t�l�li. Ut�na ezek fognak elszaporodni, �s m�r kev�sb� lesznek �rz�kenyek.

francia-vedl�s: f�k�nt a hull�mos papag�jn�l el�fordul�, a kor�bbi felfog�sok szerint anyagcserezavar k�vetkezt�ben, a leg�jabb vizsg�latok tan�s�gai szerint egy Polyoma v�rus �rtalma miatt el��ll� kopaszs�g.

�n jolovitot adok a viz�kbe.

Kirep�l�st�l sz�molva 10 nap el�g szokott lenni, ahhoz, hogy �n�ll�v� v�ljanak. Az id�sebbek megetetik kisebb testv�r�ket, lev�laszt�s ut�n is p�r napig/h�tig....

Ebben biza van valami. Ha a feje kif�r akkor kipr�seli mag�t, arra is j� es�ly van. Sz�val szerintem maximum 2 cm, de ink�bb kevesebb legyen mint t�bb.

Netr�l tudsz rendelni, �nis onnan rendeltem, nutribird k�zzelnevel�t. Am�gy mi�rt nem a sz�l�k etetik?? Ann�l jobb nincs... otthoni t�ppal �n nem k�s�rletezn�k, mert nem �gy fejl�dnek t�le szerintem a fi�k�k. A sz�l� a mag mell� begytejjel is eteti, amiben nagyon sok vitamin van. Hasonl�t tartalmaz a gy�ri t�p. Miel�bb szerezz be k�zzelnevel� t�pot, ha nem megoldhat�, hogy a sz�l�k nevelj�k.

kopasz foltokat eredm�nyezhet. Okai lehetnek parazit�k, vitaminhi�ny, vagy hormonbetegs�g. Kezel�se �llatorvos �ltal t�rt�njen, aki majd meg�llap�tja, hogy mi okozza.

A tollt�sz�-ciszta
a sz�rnyakon, a begy �s a has tollazat�ban jelentkezik. A tollak t�v�n�l daganatszer� puha tapint�s� kin�v�sek keletkeznek, ha ezeket megnyitjuk, benn�k k�s�s massz�ban, szab�lytalanul kifejl�d�tt tollkezdem�nyeket tal�lunk. A l�nyege az, hogy a beteg mad�r b�re annyira megvastagszik, hogy a tollkezdem�ny nem tud rajta �tt�rni. Kezel�se �llatorvosi feladat.

Szia Imi!

Azt ugye tudod, hogy a Lactiferm M+C az probiotikumot tartalmaz. Att�l meg igen gyorsan megromlik a v�z. Nagy melegben ak�r n�h�ny �ra alatt is. Sz�val ha a v�zhez kevered, akkor ne hagyd ott nekik t�l hossz� ideig. Ahogy Frici is �rta a l�gyeles�gbe keverve gyorsabban elfogy, kev�sb� lesz ideje megromlani.

Odum�ret

Level�b�l sajnos nem der�l ki, hogy a mad�rk�i mennyi id�sek. Ugyanis ez volna d�nt� a f�szkel�s enged�lyez�s�hez: egy�ves kor alatt semmik�pp sem aj�nlott, mert a toj�csk�nak esetleg nincs m�g el�g ereje megtojni a toj�sait, �s ha elakad benne, abba bele is pusztulhat. A biztons�g kedv��rt ink�bb m�g az egy �vre is r� k�ne tenni egy-k�t h�napot… Az, hogy a mad�rka ivar�rett, nem jelenti felt�tlen�l, hogy m�r a toj�srak�sra, fi�kanevel�sre is alkalmas. M�sfel�l t�l sok�ig halogatni sem j� a dolgot: m�sf�l-k�t�ves korukig mindenk�ppen t�l k�ne esni az els� f�szkel�sen, mert k�s�bb meg m�r esetleg �pp az okoz gondot, hogy id�sek az els� pr�b�lkoz�shoz. A h�mn�l ez majdnem mindegy (legal�bbis a saj�t eg�szs�ge szempontj�b�l): ha baj lesz, az a toj�n�l fog jelentkezni. Ha teh�t a toj�csk�ja elm�lt egy�ves, �j�vre vagy Valentin-napra megaj�nd�kozhatja a p�rocsk�t egy csinos kis od�val. (El�bb �gyis rendezked�s, takar�t�s, k�sz�l�d�s lesz hetekig – majd csak ut�na j�nnek a toj�sok.)

Az od� beszerz�se sajnos egy�ltal�n nem egyszer� feladat. Elvileg 18x18 cm-es alap�, 20-25 cm magas fadoboz (furn�r) felelne meg a mad�rk�knak, amelyen 4-5 cm-es �tm�r�j� bemeneti ny�l�s van, alatta 1-2 cm-rel pedig akkora lyuk, amibe bele lehet szor�tani egy k�b� ujjnyi vastag fa�gat, �l�k�nek. M�r most megmondom, hogy ilyet sehol nem fog tal�lni az �llatos boltokban.

Ne higgyen semmilyen feliratnak vagy boltosnak: a hull�mosok sz�m�ra �rult od�csk�k borzaszt�an kicsik, nagyon sok k�z�l�k teljesen alkalmatlan. Szerencs�re viszont t�bbf�le van forgalomban, �gy �rdemes sok helyen keresni, mert van r� rem�ny, hogy a hatodik vagy tizedik �zletben tal�l majd olyat, ami legal�bb K�ZEL�T�LEG megfelel a m�retbeli el��r�soknak. (Az OBI �ltal�ban viszonylag elfogadhat� od�kat �rul – ha �ppen van nekik.) Mivel a nimf�k od�j�b�l ugyan�gy kisp�rolj�k az anyagot, mint a hull�mosok�b�l, �rdemes megn�zegetni a nimfa od�kat is. Nagyon k�nnyen meglehet, hogy azok k�z�tt hamarabb tal�l alkalmas m�retet.

A m�ret m�g nem minden: ellen�rizze, hogy az od�cska bels�, �sszetart� l�ceib�l nem �llnak-e ki a sz�gek hegyes v�gei. H�zza v�gig az ujj�t minden l�cnek mindk�t szabad oldal�n – �s ha megsz�rta valami, k�pzelje el, mit sz�l majd ehhez a cs�pp kis mad�rfi�ka, a gy�nge b�r�vel! (A pincurk�k ugyanis im�dnak a sarkokban a falhoz b�jni.) Arra is �gyeljen, hogy LEGYEN lyuk az �l�bot sz�m�ra a bemeneti ny�l�s alatt – mert �n l�ttam m�r olyan od�t, amir�l ezt lesp�rolt�k. A pici kis rudat (ha egy�ltal�n adnak hozz�), azonnal felejtse el: otthon els� dolga legyen valamilyen gy�m�lcs vagy f�zfa �gb�l olyan hossz� �l�k�t v�gni, hogy az od� belsej�be is legal�bb t�z centis darab jusson, k�v�l pedig fek�dj�n r� sz�pen a kalitka legk�zelebbi botj�ra. (Ehhez a k�ls� bothoz term�szetesen r�gz�teni kell, hogy stabilan �lljon.) Az �l�ke �gy t�z centire legyen az od� fenek�t�l: erre is nagyon figyeljen az �zletben!

Az �ltalam eddig l�tott valamennyi od�nak �letvesz�lyes a felf�ggeszt�se: esz�be ne jusson �gy f�ltenni a kalitk�ra a leend� mad�rb�lcs�d�t, hogy azok a h�zilag meghajl�tott, k�zzel kivehet� (!!!), �cska kis sz�gek tartj�k, amivel a boltban megvette! Ha vannak ezermester hajlamai (valakinek a csal�dban), bizony�ra tal�l jobb megold�st – ha nincsenek, keressen meg kommenttel a blogban, �s sz�vesen adok tan�csokat. (Csak r� kell kattintania a blogom nev�re, a nevem mellett, �s m�ris megtal�lt.)

Hogy h�ny fi�k�ra sz�m�that? �n nem �gy tenn�m fel a k�rd�st. Hat-nyolc TOJ�SRA sz�m�that: hogy ezekb�l mennyi lesz fias �s mennyi medd�, az majd elv�lik. Mindenesetre azt javasoln�m, hogy a negyedik kikelt fi�ka ut�n a t�bbi toj�st vegye el a mad�rk�kt�l. B�ven el�g a sz�l�knek n�gy gyerk�c�t f�lnevelni – pl�ne els� nekifut�sra! Ne EL�RE vegye ki a toj�sokat (hisz nem tudhatja, melyikb�l lesz fi�ka �s melyikb�l nem), hanem csak akkor, amikor n�gy fiacska m�r szerencs�sen kib�jt �s �l.

F�szkel�s el�tt (�s k�s�bb is, a fi�kanevel�s sor�n) a sz�l�ket aj�nlatos naponta k�nyeztetni toj�sos l�gy eles�ggel : amikor m�r fi�k�kat etetnek, akkor naponta t�bbsz�r is. A toj�st mindig frissen kell f�zni, �s legal�bb harminc percig forralni. M�r a k�sz�l�d�s idej�n is legyen el�tt�k t�bbf�le meszes cs�rkoptat� �s sz�pia – de csakis nat�r (vagy kagyl�s), m�g v�letlen�l sem sz�nezett vagy �zes�tett ! F�szkel�s idej�n a toj�csk�nak sok v�zre van sz�ks�ge: nagyon figyeljen arra, hogy eleget igyon!

K�sz�lj�n fel r�, hogy a f�szkel�s, kotl�s, fi�kanevel�s idej�n nemigen lesz m�dja kalitk�t takar�tani: ilyenkor a nyugalom mindenn�l fontosabb. Miel�tt f�lteszi az od�t, alaposan takar�tsa ki, zuhanyozza le a ketrecet – �s t�r�dj�n bele, hogy legk�zelebb esetleg csak h�napok m�lva lesz r� m�dja. �pp ez�rt a berendez�st �gy kell �talak�tani, hogy a napi takar�t�st a lehet� legkevesebb mozgat�ssal, legkevesebb beny�lk�l�ssal tudja majd elv�gezni. Koszban nem �lhetnek a mad�rk�k, de zavarni csak nagyon ritk�n �s �vatosan szabad �ket a f�szkel�skor.